Közélet

2007.10.07. 15:10

Nem szalmaláng a bioenergia

A megye több településén is gondolkodnak, miként lehetne lejebb faragni a fűtési költségeket. Egy békési kisfaluból közismertté vált példáját, a szalmafűtés azonban egyelőre nem talál követőre. Az önkormányzatok inkább más utakat keresnek.

SZOLJON

 

Távhő és áram biomasszából

Szolnokon, a Széchenyi-lakótelepen egy biomassza fűtőerőmű építési tervezi az Alfa-Nova Kft. A fűtőmű Szolnok 40-50 kilométeres körzetén belül telepített energiaerdőkből származó faaprítékkal üzemel majd. A távhőszolgáltató terve szerint már 2008 végén sorkerülhet a próbaüzemre. A társaság úgy számítják, hogy az új létesítménynek köszönhetően a hődíj

városi szinten legalább öt százalékkal csökkenhet majd.

Szászberken, az ipari parkban egy olasz befektető készül pelletgyártó üzemet építeni. Az évi 80 ezer tonna lucernát és fahulladékot feldolgozó üzem teljes egészében arab piacra termel majd, és már jövő tavasszal megkezdheti működését. Ugyanakkor a következő két-két és fél esztendőben 28

milliárd forintos fejlesztés eredményeként egy biomassza-erőmű is megépül. Ez szalma, kukorica- és napraforgószár elégetésével állít elő majd villamos energiát.

— A szalmafűtés nagyon jó ötlet. Bár Berekfürdő határában is van bőven szalma, ám mi más irányban mozdultunk el — mondta Cséti Attila polgármester. A település vezetőtől megtudtuk a termálvízzel feltörő
metángáz hasznosításának lehetőségeit vizsgálják. Tervek szerint már jövőre
földgáz helyett ezzel fűtenék az intézményeket. Így számításuk szerint
egyharmadára lehetne csökkenteni a fűtési költséget. A karcagi és kisújszállási önkormányzat is ettől a megoldástól vár jelentős
megtakarítást. Kisújon már kész, Karcagon most folyik az ehhez szükséges
beruházás. Termálvíz és vele felszínre jövő metángáz azonban nem mindenütt áll rendelkezése. Így például Rákóczifalván sem.

Ezért ott az energia növényekre alapozva alakítanák át az intézmények fűtési rendszerét. Török István aljegyző elmondta: mindezzel párhuzamosan az épületek szigetelését, nyílászárók cseréjét is elvégeznék. Így a beruházás költsége akár a százmillió forintot is elérheti. Éppen ezrét a megvalósítás pályázati pénzek nélkül elképzelhetetlen. A becslések szerint azonban korszerűsítés után 30 százalékkal csökkenhetne az energia számlája az önkormányzatnak. Egy Békés megyei kisfalu, Kaszaper viszont nem akarta ekkora fába vágni a fejszéjét. Ott egyszerűen szalma bálákkal kezdték el fűteni az iskolát. — A gázkazánt egy olyan berendezésre cseréltük le, melynek száján befér egy nyolckilós szalmabála — válaszolta érdeklődésünkre a falu polgármestere. Csürhés István elmondta, a beruházás félmillió forintba került. Ez azonban már idén télen megtérülhet, mert tizede lesz a fűtési költség az eddiginek. Egy kis bála szalma 60 forint, egy nap pedig 15-16-ra lesz szükség. Azaz napi ezresből kijön a fűtés.

— Tőlünk nyugatabbra egyre inkább elterjedtebb a biomassza — állította a
szolnoki távhőellátó Alfa-Nova Kft. igazgatójától. Horváth Istvántól
megtudtuk, a biomasszának tekinthető gyakorlatilag minden mezőgazdasági
melléktermék, Így a szalma, a fahulladék, vagy éppen a kukorica
szár.

Családi háznál hosszú a megtérülés

A biomasszás fűtés lakossági elterjedését támogatásokkal kellene segíteni — véli egy e területtel is foglakozó szolnoki vállalkozó. Szebeni László elmondta: egy családi háznál a gázkazán korszerű, jó hatásfokkal működő önadagoló pellettel működő kazánra cserélése megközelítheti az egymillió

forintot is. Ugyanakkor ez a fűtési költségben 40 százalékos

megtakarítással járhat. Ám így is túl hosszú idő a beruházás megtérülése. Németországban pedig már zsákokban is árulják ezek préselt formáját, a pelletet. Horváth István szerint ugyanakkor a költségeknél nem csak a fűtőanyag árát mellet ritkán szokták figyelembe venni a szállítást vagy éppen a munkabért. Mert ugyan vannak már önműködő kazánok, melyek folyamatosan adagolják a tüzelőanyagot, ám azok tartájait is meg kell tölteni. Persze ez inkább intézményeknél jelen kiadás és nem a családi háznál.

A szakemberek szerint a szalmatüzelés valóban jó ötlet lehet a
kistelepüléseken, ahol könnyen elérhető a megfelelő mennyiségű szalma. Ám
már a nagyobb településeken gondot okozhat a kellő mennyiségű szalmabála
tárolása. Hiszen egy hónapra is öt-hatszáz kisméretű bálára van szükség,
egy fűtési idényre pedig többezer kell. — A biotüzelővel való fűtés nagyon új megoldása a költségcsökkentésnek, amelyhez átgondolt tervek és szakemberek szükségesek — véli Jászágó polgármestere. Mozsár Lászlóné elmondta még nem is gondolkodtak az áttérésen. Inkább intézményfenntartó társulással próbáljuk költségeinket csökkenteni. Jászberényben küszöbön áll a fűtési rendszer korszerűsítése is, de egyelőre nem merült az fel, hogy a biofűtés valamilyen formájával kísérletezne a város. A távlati célok között azonban szerepel hasonló beruházások megvalósítása.

szalmafűtés azonban egyelőre nem talál követőre. Az önkormányzatok inkább más utakat keresnek. Távhő és áram biomasszából Szolnokon, a Széchenyi-lakótelepen egy biomassza fűtőerőmű építési tervezi az Alfa-Nova Kft. A fűtőmű Szolnok 40-50 kilométeres körzetén belül telepített energiaerdőkből származó faaprítékkal üzemel majd. A távhőszolgáltató terve szerint már 2008 végén sorkerülhet a próbaüzemre. A társaság úgy számítják, hogy az új létesítménynek köszönhetően a hődíj

városi szinten legalább öt százalékkal csökkenhet majd.

Szászberken, az ipari parkban egy olasz befektető készül pelletgyártó üzemet építeni. Az évi 80 ezer tonna lucernát és fahulladékot feldolgozó üzem teljes egészében arab piacra termel majd, és már jövő tavasszal megkezdheti működését. Ugyanakkor a következő két-két és fél esztendőben 28

milliárd forintos fejlesztés eredményeként egy biomassza-erőmű is megépül. Ez szalma, kukorica- és napraforgószár elégetésével állít elő majd villamos energiát. Családi háznál hosszú a megtérülés A biomasszás fűtés lakossági elterjedését támogatásokkal kellene segíteni — véli egy e területtel is foglakozó szolnoki vállalkozó. Szebeni László elmondta: egy családi háznál a gázkazán korszerű, jó hatásfokkal működő önadagoló pellettel működő kazánra cserélése megközelítheti az egymillió

forintot is. Ugyanakkor ez a fűtési költségben 40 százalékos

megtakarítással járhat. Ám így is túl hosszú idő a beruházás megtérülése. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!