Szokás vagy már függőség?

Telefonfüggő vagyok, a napokban vásároltam a hetedik készülékemet — árulta el Németh Orsolya. — Annak ellenére, hogy legutóbb harmincezer forintos számlát fizettem ki, még mindig nem tudtam leállni az órákig tartó fecsegéssel — panaszolta. — Hivatalos ügyben is rengeteget beszélek, kereskedelemben dolgozom, de ennél sokkal többe kerülnek a magánbeszélgetéseim — tette hozzá. — Egyedülálló vagyok, sokszor érzem magányosnak magam. Előfordul, hogy végigcsörgetem a barátaimat és kitárgyalom velük az éppen aktuális történéseket — folytatta. — Sajnálom a telefonálásra a pénzt, de egyszerűen szükségem van rá. A mobilom mindig a kezemben tartom, gyakran hajnalban is megnézem, hívott vagy üzent-e valaki — közölte.

A függőségek kisgyermekkora vezethetőek vissza

Pappné Makóczki Mariann pszichológus elmondta, hogy nem lehet mindenkit függőnek nevezni, aki órákat tölt egy bizonyos tevékenységfajtával. Kórosnak az az állapot nevezhető, ha az egyén semmi mást nem tud csinálni az adott tevékenységen kívül, megvonás esetén pedig feszült és unatkozik. — A függőségek kialakulása gyermekkora vezethetőek vissza, ha a szülők nem építettek ki gyermekükben egy belső kontrollt. A szenvedélybetegek a legtöbbször önértékelési zavarban szenvednek — mondta a pszichológus. — Fiatal korosztálynál életkori sajátosság a belső világ fölértékelődése és a kommunikáció beszűkülése. A kapcsolatteremtés rendezése érdekében fordulnak a fiatalabb generáció tagjai a tömegkommunikációs eszközökhöz, mint amilyen a világháló vagy a mobiltelefon. Amennyiben sikerül kapcsolatot kiépíteniük, a legtöbben felhagynak az adott tevékenységgel.

Míg korábban, a szenvedélybetegségek kapcsán elsőként az alkoholisták, szerencsejátékosok vagy a dohányosok jutottak a legtöbb ember eszébe, ma már egyre több újfajta kényszeres tevékenységfajtával találkozhatunk. A fiatalabb generáció tagjai is egyre gyakrabban szenvednek kábítószerfüggőségben, vásárlási vagy evéskényszerben. A korlátlan internethasználatról nem is beszélve. — Amikor a gép előtt ülök, nem érdekel semmi más — mondta Zoli. — Volt, hogy csak este vettem észre, hogy egész nap nem ettem és ittam. Nem gondolom, hogy függő lennék, bár a családomat nagyon zavarja, hogy sokat netezek — folytatta. — A világhálónak köszönhetően rengeteg ismeretségre tettem szert — közölte Zoltán.

Kovács Petra irdatlan mennyiségű csokoládét képes elfogyasztani. Gyermekkorában kórházba került, mert egy alkalommal megette testvére és szülei mikuláscsomagját. Bár az orvosok semmiféle kóros eltérést nem állapítottak meg nála, van, hogy egész nap csak édességet eszik. Mivel nem jut elég vitaminhoz a szervezete, sokszor érzi magát fáradtnak és emiatt táplálékkiegészítőket szed. — A feleségem vásárlási kényszerben szenved — mondta M. András. — Amikor rossz kedve van, képes elvásárolni a havi rezsink teljes összegét is. Sok vitám volt már vele emiatt — folytatta. — Azzal érvel a nejem, hogy nekem is hoz haza mindig ruhákat. Nem érti meg, hogy sok ingemet még ki sem csomagoltam, semmi szükségem új darabokra — mondta el véleményét a férj.

Pappné Makóczki Mariann pszichológus elmondta, hogy a függőség, rendszeresen visszatérő szükségérdek, amely valamilyen visszatérő viselkedés végrehajtására irányul. Tünetei például a folyamatos, feszítő vágy az adott viselkedés végrehajtására. Akadályoztatás esetén, megvonási tünetek jelentkezhetnek, mint például szorongás, kényszergondolatok és a feszültség. A függőségtől szenvedő ember belső értékrendje megváltozik, korábban fontos elvek, tevékenységek elveszítik jelentőségüket. — A szenvedély tárgya fölértékelődik. Aki függő, nincs ennek tudatában, amíg nem próbál felhagyni az adott tevékenységgel vagy nem hívja fel rá valaki a figyelmét — mondta a pszichológus.

— Sokszor mondják a barátaink, hogy munkamániákusak vagyunk a párommal — mondta Klakk Noémi. — Üzletkötők vagyunk és hétvégén is dolgozunk. Annál több pénzt keresünk, minél több szerződést sikerül aláíratnunk az ügyfelekkel — jegyezte meg a hölgy. — A megrendelőkhöz kell igazodnunk, akikből szerencsére egyre több van. Nem tehetjük meg, hogy nemet mondunk nekik — tette hozzá. — Szeretnénk megteremteni egy biztos anyagi hátteret, ezér akár napi tíz-tizenkét órát is dolgozunk. Persze nem mellékes az sem, hogy mindketten imádjuk a munkánkat — közölte Noémi.