Ezer sebből véreznek a megye útjai

Amíg kitart a nedves, párás időjárás addig tömetlenek maradnak a megye
útjain sorjázó kátyúk is.

Hideg vagy meleg tél, csapadékos vagy száraz évszak ide vagy oda továbbra is rengeteg bosszúságot okoz a közlekedőknek az úthibák kerülgetése. A forgalmasabb útvonalakon átzúgó több tonnás járművek csak tovább rontják az amúgy sem rózsás helyzetet. Elég egy pillanatra másfelé tekinteni, s az autónk felnije, gumija, legrosszabb esetben saját testi épségünk bánhatja a forgalomlassító képződménnyel való találkozást. Egy hasonló, nemvárt randevúról mesélt keserű szájízzel a tiszapüspöki Müller István is.

— Még október elején a településen haladtam Opel Omega típusú autómmal. Hazafelé mentem, előbb azonban megálltam krumplit vásárolni. Aztán nem a megszokott, hanem egy másik úton indultam a lakóhelyem felé. Ez nem bizonyult jó döntésnek, ugyanis a József Attila úton a kamionok kerekétől felpúposodott aszfalttól megsérült az autó aljzatvédője. A sértett rögtön értesítette erről a rendőrséget, ahol tudatták vele, ha mellékúton történt a baj, akkor az a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. Ide kellett Müller úrnak eljuttatnia a panaszát. A válaszlevélben azonban tájékoztatták, hogy a kártérítési igényét nem találták jogosnak.

— A válaszban elkerülhetőnek nevezik a történteket — érvel Müller István. — Meglepett ez a válasz. Eleinte reménykedtem, de aztán már kártérítést sem reméltem az önkormányzattól, csak azt hogy elismerik, nem én voltam az autó meghibásodásának az okozója, hanem a kátyúhelyzet. Ennek ellenére nem ez történt. Azzal érveltek, ha most elismernék a kárigény jogosságát akkor megszaporodhatnának az ilyen esetek utáni bejelentések. Mellesleg a jegyző nem hallott még olyanról, hogy a településről bárki is hasonló problémával fordult volna az önkormányzathoz, mint én, ez érdekes — teszi hozzá a szerencsétlenül járt autós.

— Természetesen tudunk az ügyről, Müller úr panaszát megvizsgáltuk.
Kiderült, hogy az említett kátyú a kárigénylő lakásától néhány méterre
volt. Ez azt jelenti, hogy tudhatott róla, így pedig ki is kerülhette volna
azt. A következtetés az lett, hogy a belterületi sebességhatárt, a KRESZ-t
betartva, az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezetve, csekély
forgalom híján az úthibát kikerülve, kellő körültekintéssel a jármű
meghibásodása elkerülhető lett volna. Emiatt a kárigény bejelentését sem
tartom megalapozottnak — mondta el véleményét Polgár István, Tiszapüspöki polgármestere.

Nemcsak a megyénkben, hanem országszerte is képtelenség annyit ráfordítani az utak javítására, amennyi ténylegesen szükséges lenne. Ilyen szempontból a legnehezebb helyzetben a fennmaradásukért küzdő kisebb települések önkormányzatai vannak. A nagyobb városok saját költségvetésük terhére viszont tudnak kátyúzásra pénzt félretenni.
— A város önkormányzata az idén 200 millió forintot szán majd az utak
javítására — árulta el Pókász Endre, a szolnoki városháza sajtóreferense. — A munkálatokat egyelőre még nem kezdjük el, ugyanis a mai technológiával csak száraz időben lehet eredményesen dolgozni. A Kossuth tér felújításával a város több pontján is keletkeztek úthibák. Ezeken a szakaszokon egyelőre még az autósok türelmét kérjük. A balesetveszélyes kátyúkat természetesen azonnal betömjük az időjárástól függetlenül. A kátyúhelyzetet állandóan figyeljük.

— Nekünk egy sajátságos módszerünk van a nagyobb kátyúk betömésére — kezdett mondandójába Hatta József, Tiszaörs polgármestere. — Mivel a
költségvetésből nem telik a belterületi utak javítására, ha lakossági
bejelentés érkezik hozzánk, hogy valahol balesetveszélyes lyuk tátong a
faluban a felhalmozott 10 tonnányi kapart aszfalt készletünkből gyorsan
megcsináljuk azt. A forgalmasabb útszakaszokon érdemes levenni a lábunkat a gázpedálról illetve böngészni az útmentén elhelyezett sebességkorlátozó táblákat is.