A katasztrófaturizmus akár tragédiához is vezethet

A viszonylag száraz tél, illetve a gyorsan beköszöntött tavaszias idő némi széllel „ideális” körülményeket teremt ahhoz, hogy akár egy égő cigarettacsikktől is több tíz hektár váljon a tűz martalékává. Nagyon úgy tűnik, hogy a tüzes szezon ebben az évben is megérkezett. Tavaly ilyenkor a Hajta mocsár környékének természeti értékekben igen gazdag vidéke vált a lángok martalékává. Jó egy évvel később, a mögöttünk hagyott hét végén pedig ismét Jászfelsőszentgyörgy környékén, illetve esetenként megint a Hajtában gyulladtak fel a lángok.

Akár maradandó lehet a természeti kár

Tavaly a Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területén, a Hajta mocsárban mintegy hetven hektáron pusztítottak a lángok. Vidra Tamás tájegységvezető elmondta, hogy a tüzet követő aszályos nyár miatt nem tudott regenerálódni a táj. A vízhiánytól nem tudott megnőni a nád, szegényes maradt az élővilág. Szerencsére idén még csak kis területen érintették körzetüket a szárazság miatt felcsapó lángok, és reménykednek, hogy ez így is marad. — Ha most ezen a területen ismét tüzek pusztítanának, csak nőne a negatív hatás. Még két-három ilyen év, és a Hajtára jellemző fajok közül egy-kettő véglegesen eltűnhet erről az értékes területről — mondta Vidra Tamás.

— Sok problémát jelent, hogy a tanyák körül, illetve a kiskertekben ezekben a napokban kezdték meg elégetni a gazt — jegyezte meg Nagy Attila alezredes, a berényi tűzoltóság parancsnokhelyettese. — De még több veszélyt rejt magában az, amikor egy-egy nádas lángra gyúl.
Hogy mi okozhatja ilyenkor a tüzet, azt a helyettes szerint megállapítani rendkívül nehéz. Tény, hogy sokszor éjszaka lobban fel a láng, és a nádasban egyszerre több helyről indul a tűz, ami erősen gyanússá teszi a dolgot, hogy szándékos gyújtogatás is lehetett az ok. Már csak az is erősítheti ezt a gyanút, hogy az esetek számának emelkedése péntek délutántól vasárnap estig figyelhető meg — mondta Nagy Attila.

— Ha valaki rossz szándékból, vagy csak egyszerűen mert nincs jobb dolga, gyújtogatni kezd, azt nemigen lehet kivédeni. Amit saját házunk táján megtehetünk, az az, hogy amennyiben tüzet kell gyújtani, akkor mindig legyen a kezünk ügyében a gereblyén kívül egy lapát és néhány vödör víz is. Azt meg ne is mondjuk, hogy semmiképp se a száraz fű közepén gyújtsunk tüzet! — hangsúlyozta az alezredes.
Ami a tűzoltók számára további problémát jelent, az a katasztrófaturizmus. Nagy Attila elmondta: vannak jó szándékú emberek, akiknek a segítsége aranyat ér a tűzoltók számára. A nagy helyismerettel rendelkező gazdálkodók, természetjárók rendkívül értékes információkat adnak arról, hogy egy-egy tüzet a dűlőutakon, erdőn, mezőn át hogyan lehet a leggyorsabban megközelíteni. Vannak azonban, akik csak a látvány kedvéért, tüzet nézni mennek utánuk az erdőbe, és olykor — ha egy kicsit fordul a széljárás — őket kell kimenekíteni a helyszínről. Ilyenre pedig a hét végén is volt példa.

— Hihetetlen, de volt olyan szülő, aki az éjszaka felcsapó rendkívül veszélyes erdőtűz lángjait másfél-két éves gyermekével együtt kívánta megtekinteni. Nyugodtan állíthatom, hogy a felelőtlen felnőtt ezzel közvetlen életveszélybe sodorta csemetéjét. Még az sem kell, hogy a tűz elérje a bámészkodókat, elég, ha az erdőben megreked a füst. Akkor látni sem lát semmit, és meg is fulladhat az óvatlan bámészkodó — figyelmeztetett a parancsnokhelyettes.