2008.02.07. 06:59
Valami bűzlik: mennyire szennyezett a levegő?
Az ország légszennyezettségi térképén megyénk szinte fehér foltnak tűnik, hozzánk hasonlóan tiszta levegőt leginkább az Alpokalján találni. Mindez elsősorban a megye mezőgazdasági jellegének köszönhető. Nálunk nincsenek erősen szennyező ipari üzemek és a 4-es út leterheltsége ellenére sem túl jelentős az autóforgalom.
A légszennyezettségi adatokat a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség tartja nyilván.
A gumigyár sem okozhat gondot
Elsősorban a Felső-jászságben élők körében váltott ki némi aggodalmat a Gyöngyösre tervezett gumigyár híre, mondván, fennáll a veszélye, hogy erősen szennyezni fogja környezetét. A szakemberek szerint azonban ez a félelem teljesen alaptalan. Ahogy mondják, még a közelben lévő a Mátravidéki Hőerőmű sem okozott gondot ilyen szempontból az elmúlt két évtizedben. A korszerű technológiával felépítendő új üzemnek pedig a jelenlegi szigorú előírások mellett olyan alacsony lehet majd a károsanyag kibocsátása, hogy az semmiképpen sem jelenthet veszélyt a térségben élőkre. Természetesen a szükséges vizsgálatokat mindenképpen elvégzik majd előzetesen és a későbbiekben is rendszereen ellenőrzik a gyár működését.
— A légszennyezettség mérése két rendszerből áll — tudtuk meg Szendrey Csaba műszaki igazgatóhelyettestől. — Online állomás megyénkben egyedül a szolnoki Ady Endre úton működik, míg úgynevezett 24 órás szivattyúzásos mintavételre Szolnokon és Jászberényben van lehetőség. Ez utóbbi inkább informális rendszerként működik. Az adatok alapján egyértelmű, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében átlagos, sőt inkább átlagon aluli a légszennyezettség. Legfeljebb a mesterséges forgalmi dugók okoznak gondot néhány kisebb területen. Így Szolnokon korábban főként a Kossuth tér és Szabadság tér környékén, most pedig, mióta átterelődött a forgalom az Ady Endre és a Pólya Tibor útra, ott jelentősebb a benzol- és porszennyeződés.
Egy-egy ködös-borús napon a nagy forgalom miatt némiképp megemelkedik ugyan szennyezettség météke, ez azonban meg sem közelíti az utóbbi hetekben a fővárosban mért értékeket. Ráadásul Szolnok szerencsére igen gyorsan átszellőzik, így kritikus értékeket nálunk meglehetősen ritkán mérnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy általában február 20-a környékén szokott előfordulni olyan ködös időszak, amikor szmog fenyegetheti a várost.
Az Európai Unió szabályozása alapján egyébként hazánkban a kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra, szén-monoxidra és a felszín közeli ózonra van tájékoztatási és riasztási küszöbérték, továbbá — egyedül Magyarországon — a kéndioxid és a szálló por együttes koncentrációjára is. A szálló porra viszont jelenleg nincs önálló küszöbérték. Magyarország szállópor szennyezettsége, hasonlóan más országokéhoz, elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik. A levegő szennyezettségének csökkentésére ezért a közlekedést szabályozó, a településeken belül korlátozó intézkedések, illetve a lakossági fűtést szabályozó intézkedések jelenthetik a megoldást. A küszöbértékek meghatározása az egészségügyi minisztérium ajánlása alapján történik, a légszennyezettségi adatokról a zöldtárcához tartozó felügyelőségek adnak tájékoztatást, az intézkedések elrendelése — így a szmogriadó — pedig az önkormányzatok feladata.
