A Nagy Fogyás: 5000 mínusz tavalyhoz képest

Négyszázezer alá csökkent a megye lakónépessége az esztendő elejére. A KSH előzetes adatai szerint ugyanis az egy évvel korábbinál majd ötezerrel kevesebben, mintegy 399 ezren mondhatták magukról, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyei lakosok.

Alig tízmillió fölött

Két év múlva akár tízmillió alá csökkenhet a hazánk lakónépessége. A KSH előzetes adatai szerint tavaly 2.3 százalékkal kevesebb, összesen 97 600 gyermek született az országban. Ugyanakkor közel egy százalékkal több, 132 800 lakos hunyt el. A születésszám csökkenése és a halálozások emelkedése következtében a természetes fogyás tovább növekedett, így tavaly már 35 200 fő volt. A nemzetközi bevándorlás ezt némileg ellensúlyozta, így az országba élő száma 21 ezer fővel csökkent. Az év elején az ország lélekszáma 10 millió 45 ezer fő volt.

A népesség csökkenésének legfőbb oka a belföldi elvándorlás. Hiszen míg a természetes fogyás, azaz élve születések és a halálozások számának különbözete alig változott az elmúlt években, addig a szűkebb hazánkból elköltözők száma megsokszorozódott.  Öt éve, 2002-ben még ezer fővel sem haladta meg az elköltözők száma, az idetelepülőkét. Tavaly azonban már 2850 fővel többen intettek búcsút szűkebb hazánknak, mint ahányan érkeztek az ország más részeiről.
— Ez nem csak megyei jelenség. Hasonló folyamat figyelhető meg a hátrányos helyzetű, felzárkóztatásra szoruló régiókban, így az alföldi megyékbe és a Dél-Dunántúlon  — dr. Szarvák Tibor, szociológus. A főiskolai docens szerint az említett térségek közül még szűkebb hazánkban valamivel jobb a helyzet. Hiszen egy 13 év adat alapul vevő összesítésben borsodi és szabolcsi kistérségek vannak a első tíz helyen. Megyénkből az elvándorlással leginkább sújtott kistérség, a Mezőtúri csak a 14. Az adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy az elköltözők közül a legtöbben a fővárost és a Budapest környéki településeket veszik célba.
Miért mennek el az emberek, arra a szociológus szerint egy a közelmúltban a szolnoki fiatalok körébe végzett felmérés világít rá a legjobban. A megkérdezettek többsége a korlátozott művelődési és foglalkoztatási lehetőségek említette, az elvándorlás oka ként. A kutatás során ugyanakkor az is világossá vált, hogy azok a fiatalok, akik kötődnek valamilyen kisközösséghez, civilszervezethez, egyesülethez sokkal inkább visszatérnek a tanulmányaik befejeztével. Éppen ezért dr. Szarvák Tibor úgy látja a népességmegtartó erő növelése érdekében a kisközösségeket kell megerősíteni. Olyan tereket kell kialakítani, ahol van mód a beszélgetésekre, a személyes kapcsolatok építésére.
A szakembereknek azonban nem csak a elvándorlással kell számolniuk. Tavaly ugyanis a természetes fogyás is növekedett. Az előző esztendőnél valamivel kevesebb, 3850 újszülött jött világra, az elhunytak száma pedig 5800-ra emelkedett. Így a természetes fogyás 1950 főt tett ki. Ez ezer lakosra vetítve valamivel magasabb az átlagnál.  Hiszen míg országosan 3,5 ezrelék volt a természetes fogyás, addig a megyében 4,9 ezrelék. Mindez elsősorban az országosnál nagyobb halálozásnak köszönhető. Hiszen megyénkben ezer lakosra 9,6 szülés jut, ami az átlagnak megfelelő. A halálozás azonban jóval magasabb (ezer lakosra 14,5) az országosnál. Mi ennek az oka, arra az ÁNTSZ szakemberei serint csak alapos elemzés után lehetne pontos választ adni. Az ehhez szükséges részletes adatok azonban még nem ismertek.