Közélet

2008.04.29. 12:20

A petíció után is forrnak az indulatok Rákóczifalván

Év eleje óta beszédtéma Rákóczifalván az állattartás új szabályozása. Bár e témában végleges önkormányzati döntés még nem született, az eddig napvilágot látott elképzelések máris felkorbácsolták az indulatokat a településen.

Bugány János

Az egy ingatlanon tartható állatlétszám szűkítését is magában foglaló tervezet már hónapokkal ezelőtt komoly ellenállást váltott ki a rákóczifalvi gazdákból, akik januári tanácskozásukon a rendeletmódosítás szükségességét is megkérdőjelezték. S bár az ott megfogalmazódott kérdésekre és észrevételekre egy körlevél formájában mindenki választ kapott, később az érintettek egy petíciót is benyújtottak az önkormányzathoz, amelyet nyolcvanketten láttak el kézjegyükkel.
Tóth Lajos polgármester szerint a tiltakozás legfőbb oka a tájékozatlanság.

A szigorítás nem feltétele a városi rangnak

Egyesek szerint az új szabályozás valódi oka, hogy a község irányítói zászlajukra tűzték Rákóczifalva városi rangra emelését.

Tóth Lajos nem tagadta ez irányú törekvéseiket, ám határozottan kiállt amellett, hogy a rendeletmódosítás nincs összefüggésben e szándékkal.

— A várossá válás egy hosszú procedúra — magyarázta. — Mire ez megvalósul valószínűleg már nem én ülök majd a polgármesteri székben. Tehát nem önös érdekek vezérelnek. A várossá nyilvánítás más fajta életminőséget jelent a település és a településen élők számára. Nem beszélve arról, hogy a városi rang a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján kedvezőbb finanszírozási rendszert, jobb pályázati forráshoz jutási lehetőséget biztosítana. Ám semmilyen rendelkezés nem írja elő, hogy egy mezővárosban ne lehetne állatot tartani — fogalmazott a vezető. — Több levélből is kiderül, hogy szerzője nem olvasta a vonatkozó szabályozást. Akad, aki olyan állatszámra hivatkozik, melyet megenged a tervezet. Mások a „padlássöprés”-hez hasonlítják a kezdeményezést. Beszéltem olyan állattartóval is, aki ingerülten szögezte le: a jövőben is ugyanannyi állatot akar tartani, mint amennyije most van. Miközben az új előterjesztés alapján akár kétszer annyit is tarthatna — érvelt a vezető. — Ez egy rendelettervezet, amelyet a tavaly decemberi közmeghallgatáson tárgyaltunk, illetve ismertettünk először. Az általunk ismert állattartóknak és valamennyi helyi civilszervezetnek megküldtük véleményezésre. A méltányolható javaslatokat pedig azóta már bedolgoztuk — hangsúlyozta Tóth Lajos. — A politikai indíttatású megnyilvánulásokkal persze nem tudunk mit kezdeni, ám ezeket is tudomásul vesszük.

A fentiekből is kitűnik, ez egy rendkívül összetett probléma. Azt talán senki nem vitatja, hogy lépni kell. Figyelembe kell venni az állattartó gazdák, és a nem tartó polgárok érdekeit. Ugyanakkor a falusias környezethez hozzátartoznak az állatok. Ma már azonban mások az állattartással kapcsolatos elvárások, mint régen. Nem csak az emberi tényezők, de az állatvédelmi előírások miatt is. Tisztességes, átlátható, mindenki számára világos viszonyokat szeretnénk teremteni. Nem megszüntetni akarjuk a jószágtartást, hanem kultúráltabbá tenni.

Mindezt nem kérdőjelezi meg Zombor István sem, ám az 55 esztendős rokkantnyugdíjas mégis aláírta a tiltakozó ívet.
— Nem a miért, hanem a hogyan zavar — mondta el érdeklődésünkre válaszolva. — Nevezetesen az egy portán tartható állatlétszám korlátozása. Szerintem ugyanis nem a darabszám dönti el, hogy kezelhető-e ez a tevékenység, hanem a körülmények. A tervek két négylábú haszonállatról szólnak. Nekem most egy lovam van, így pillanatnyilag ez nem okozna gondot, ám az istállómban elférne még néhány. Így viszont megfosztanának a bővítés lehetőségétől. Holott láttam én már olyan házat, ahol a jövőben engedélyezendőnél jóval több jószág sem keseríti meg a környékben lakók életét, míg olyat is, ahol egyetlen sertés tulajdonosa kibírhatatlan bűzzel és patkányinvázióval ajándékozta meg szomszédait.

Nagyjából azonos véleményen van Mészáros József. Ám a település központjában patika tisztaságú viszonyok között három lovat istápoló gazdának az új szabályozás ellen sincs kifogása. Sőt, kifejezetten támogatja az elképzelést. Hasonlóan azokhoz a helybeli családokhoz, akik — Török István aljegyző szerint — időről-időre panasszal fordulnak a hivatalhoz a környezetükben nevelt jószágok elviselhetetlen bűzére, vagy éppen patkányinvázióra hivatkozva.

— Az érdekellentéteket is figyelembe véve olyan rendeletet kell alkotnunk, amely a nyugalomra, tiszta levegőre vágyók igényeit szem előtt tartva rendezi, ám nem lehetetleníti el az állattartást — foglalta össze a következő időszak feladatait a polgármester. Tóth Lajos a döntéshozatal menetrendjéről szólva azt is elmondta, lesz még egy szakmai vita az állattartók körében, a már módosításokkal kiegészített rendelettervezetről. Majd egy újabb közmeghallgatást is tartanak az így átdolgozott anyagról, amelyet várhatóan augusztus 31-ig fogad el testület.

Tóth Lajos nem tagadta ez irányú törekvéseiket, ám határozottan kiállt amellett, hogy a rendeletmódosítás nincs összefüggésben e szándékkal.

— A várossá válás egy hosszú procedúra — magyarázta. — Mire ez megvalósul valószínűleg már nem én ülök majd a polgármesteri székben. Tehát nem önös érdekek vezérelnek. A várossá nyilvánítás más fajta életminőséget jelent a település és a településen élők számára. Nem beszélve arról, hogy a városi rang a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján kedvezőbb finanszírozási rendszert, jobb pályázati forráshoz jutási lehetőséget biztosítana. Ám semmilyen rendelkezés nem írja elő, hogy egy mezővárosban ne lehetne állatot tartani — fogalmazott a vezető. -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!