Vannak, akik a nyaralásuk ideje alatt is bevethetőek

— Januárban éves szabadságolási terv készül, nyáron is ugyanannyi szabadnapot tudnak kivenni a nálunk dolgozók, mint az év többi részében — tájékoztatott Kardos József, az Országos Mentőszolgálat Észak-alföldi Regionális Mentőszervezet Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kirendeltségének vezető mentőtisztje.

A munkavállaló kárát meg kell téríteni

Amennyiben a munkáltató a meghatározott időpontot megváltoztatja, köteles a munkavállaló kárát megtéríteni a Munka törvénykönyve alapján. Például, ha emiatt a munkavállaló az előre befizetett két hetes üdülésre nem tud elmenni, a munkáltató köteles megfizetni a felmerült költségeket. A munkavállalónál felmerült okból, ha betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály meggátolja abban, hogy szabadságát a tárgyévben kivegye, akkor az akadályoztatás megszűntétől számított 30 napon belül kell kiadni a szabadságot. E szabály kötelező előírás a Munka törvénykönyvben, ettől érvényesen eltérni nem lehet, még a felek egyező akarata esetén sem.

— A megye tizennégy mentőállomásán ugyanannyi mentőautó fut, mint máskor, mindig készenlétben. A nyári hónapokban ráadásul gyakoribbak  a rosszullétek, közúti balesetek, ezért fokozott szükség van ránk. A szabadságolásokra vonatkozólag havi vezénylés készül minden mentőállomáson, amikor figyelembe vesszük a dolgozói kéréseket, a befizetett nyaralásokat, esetleg akinek magángazdasága van, a betakarítás időszakát. Természetesen a megfelelő létszám biztosításához, nem engedhetünk el mindenkit egyszerre, ezért a dolgozók egymás között beszélik meg, hogy ki mikor szeretné kivenni a szabadságát.

— Júliusban és augusztusban megfelezzük a létszámot, az osztályokról ötven-ötven százalék megy szabadságra — tájékoztatott Csomós Mátyás, a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója. — Veszélyhelyzetben, mint amilyen például a 2005-ös felhőszakadás volt augusztus negyedikétől, szükség szerint behívjuk a szabadságról azokat, akikre feltétlenül  szükség van. Amikor a kollégák szabadságon vannak, a többiek végzik helyettük a munkát, a hatósági és szakhatósági munka nem áll meg. Eddig mindig sikerült kiadnom a szabadságot. Az ügyeleten folyamatosan 24/72 órás szolgálati rendben dolgoznak, így kellő szervezéssel megoldható, hogy mindenki elmehessen szabadságra.

— Előzetesen be kell ütemezni, hogy ki mikor megy szabadságra — közölte Veres Éva az megyei rendőrfőkaptányság  sajtóügyeletese. — Persze a rendőrök akkor sem biztos, hogy el tudnak menni pihenni, ha azt előre eltervezték, ez különösen igaz a nyomozókra, akik persze erre fel vannak készülve és rugalmasan kezelik, ha például a családjuk nélkülük indulnak el nyaralni, ők pedig nem velük, hanem utánuk mennek. Mivel kevés a járőr, aki tervezte és bejelentette sem biztos, hogy elmehet pihenni.  Nyáron gyakoriak a kis lopások, az üdülőterületek, hobbiházak sérelmére elkövetett behatolások. A jellegzetes strandlopások, nyitott ablakon át besurranó tolvajok miatt gyakrabban hívják ki a rendőröket.

— Nem változik nyáron hivatalunk ügyfélszolgálatának nyitvatartási rendje, a megszokott módon intézhetik az ügyeiket ügyfeleink — tájékoztatott Soós Ágnes, a MÁK Észak-alföldi Regionális Igazgatóságának igazgatója. — A munkaköri leírásban rögzítve van, hogy az itt dolgozók egymást kölcsönösen  helyettesítik a szabadságolások ideje alatt. Természetesen a nálunk dolgozók egymással is egyeztetnek, hiszen egyszerre nem vehet ki mindenki szabadságot. Akik csak tehetik, nyáron mennek pihenni.

Változott a Munka Törvénykönyve, főszabály szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni, áll a jogszabályban. A munkavállalónak alanyi joga van a szabadságra, de a törvény megfogalmazásából kitűnik, hogy a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltatónak kell kiadnia. Általános szabályként a szabadság kiadása előtt a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni. Az alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, kivéve a munkaviszony első három hónapját. A munkáltató a szabadság kezdete előtt egy hónappal köteles a kiadás időpontját a munkavállalóval közölni. Az egyhónapos közlési határidő lehetőséget teremt a munkavállalónak arra, hogy a szabadságra felkészüljön. Ne fordulhasson elő például, olyan eset, hogy a munkáltató alapanyag késedelmes beérkezése miatt a dolgozóit azonnal szabadságra küldje, hanem a kiesett időre, az állásidőre járó bért fizesse ki nekik.