Képernyőfüggőség, vagy Gutenberg-galaxis? Mivel telnek a fiatalok mindennapjai Szolnokon?

— A család és a kortárs csoport, illetve a családi környezet alakítja ki azokat a mintákat, amely meghatározzák a diákok életmódját. Erősebb az iskola hatása a gimnáziumokban és az általános iskolákban, a média szintén a gimnazisták körében fejt ki erősebb mintakövetést. Az ifjúsági szerveztek és az egyház hatása alacsonyabb — mondja dr. Szarvák Tibor szociológus, a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karának tanszékvezetője.

A foci, úszás és a kosár a legnépszerűbb

A megkérdezett szolnoki fiatalok kétharmada nevezett meg konkrét sportágat, amivel szabadidejében foglalkozna. A legtöbben a focit, az úszást, a kosárlabdát, a kerékpározást, a kézilabdát, a táncot, a röplabdát, a futást, a teniszt, a kondizást, a lovaglást, az autó-motorsportot, a küzdősportokat, az asztaliteniszt és kajak-kenut, illetve az atlétikát említették. Előfordult még a felsorolásban az aerobik, a síelés, a vízilabda és a görkorcsolya, az íjászat, a jéghoki, valamint az extrém sportok is.

Az Ifjúságszociológiai kórkép szerzője szerint a megyeszékhely közművelődési és sportolási kínálatával a válaszadók elégedettek voltak. Ám leginkább a pláza által biztosított lehetőségek bizonyultak a legkedveltebbeknek a megkérdezett fiatalok körében. A középiskolás és az általános iskolás tanulók szabadidős tevékenysége közel hasonló, azonban az aktív sportolás, nyelvtanulás vagy a közösségi tevékenység a fiatalabbakra inkább jellemző, míg a bulizás vagy a kocsmázás, illetve a színház és a könyvtárlátogatás már az ,,idősebb” középiskolások körében gyakoribb tevékenység. Nagyobb eltérés mutatkozik nemenként. A fiúk sokkal inkább töltik szabadidejüket sporttal, versenysporttal. A lányok körében népszerűbb az olvasás, az idegen nyelv tanulása, valamint a színház és múzeum látogatás.

Az ifjúság- és drogprevenciós politika tervezésnél fontos lehet tudni, hogy a jobb tanulmányi átlagú (így vélhetően stabilabb jövőképpel rendelkező) diákok nagyobb eséllyel kötnek ki szabadidejükben moziban, könyvtárban, illetve az Aba-Novák Kulturális Központban, valamint a sportpályákon. A plázát viszont a jó, illetve a rosszabb átlagú diákok is hasonló erőséggel választják.

A fiatalok 28 százaléka tagja valamilyen társadalmi szervezetnek. A tényleges civil szervezeti tagság leginkább a sporthoz és a diákönkormányzathoz kapcsolódik. Más oldalról a válaszadók harmada hétköznap és hétvégén sem foglalkozik tanórán kívüli sportolással. A sport szempontjából ,,mozdíthatatlanok” mellett közel hasonló arányban, mintegy 30 százalékra tehető azoknak a fiataloknak az aránya, akik hétköznap és hétvégén napi egy órát biztosan mozgással töltenek.

— Összességében egy olyan életmódmintát látunk meggyökeresedni a fiatalok körében, amelyben a tévé — elsősorban a hétvégén — még mindig meghatározó. A video és a tv csatornák által felkínált képernyőfüggőségét az utóbbi három évben jelentős mértékben felerősítette a számítógép és az internet. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Gutenberg-galaxis világa visszaszorulóban van, az olvasást és a hagyományos közművelődési tereket megtestesítő intézmények az útkeresés szakaszában vannak — véli dr. Szarvák Tibor.

Az egyetemi docens szerint mindezeket ellensúlyozhatja a közösségi munka súlyának növekedése, ezáltal az ifjúsági közösségek szerveződésére alkalmas lehetőségek növelése, valamint a viszonylag rendszeresnek tűnő napi mozgás, a sportpálya és az uszoda szerepének erősítése.