Közélet

2009.01.09. 08:01

Jászok legyünk vagy magyarok?

Érdekes szervezet lépett ki a nyilvánosság elé, mely mögött nem kevesen pusztán diáktréfát sejtettek. Szabad Jászok Mozgalmaként határozzák meg önmagukat, s többek között az önálló jász nemzetiség elismertetését tűzték lobogójukra.

Szathmáry István - Banka Csaba

Ki lehet ma kisebbség?

„… nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul."

A mozgalom ideiglenes szervezője, a jászapáti Bánfi Ferenc leszögezte, ők a jász mivoltukat az eddigieknél radikálisabban felvállaló csoportként határozzák meg maguka. Arra, hogy mekkora támogatottságuk van, nem sikerült pontos választ kapnunk. Ettől függetlenül egy kezdetben magánbeszélgetésekből indult nagy ívű elképzelésükről tájékoztatott bennünket, amely a közéleti megosztottságon túllépve, akár a nemzetiségi kereteket fölhasználva határozná meg a jászok jövőbeni útját, új, nemzetiségi alapon működő helyi közösségeket hozva létre.

Arra, hogy kit tekintenek majd a jász nemzetiség tagjának, az alábbi választ kaptuk: — Mozgalmunk képviselői elsősorban a Jászság területén élő jászokat hívatott összefogni. Ma származástól függetlenül mindenki jásznak tekinthető, aki innen származik vagy itt él, és jásznak vallja magát.

Ennek okán vették föl az utóbbi időben a kapcsolatot több jászsági civil szervezettel, közéleti személyiségekkel, vállalkozókkal, akik, mint Bánfi Ferenc közölte, kivétel nélkül támogatják kezdeményezésüket. A nemzetiség elismertetésének törvényes feltételeiről bizakodóan szólt, a kérvényük benyújtásához szükséges nem nagy számú, ezer támogatón túl is minden feltételt, közötte az önálló nyelv létét is adottnak látja a sikerhez.

A jász nyelv régen megszűnt

Ma összesen egy több száz éves szójegyzék őrzi az emlékét, élő nyelvként már csak a jászoknak a Kaukázusban élő rokonai, az oszétek beszélik. A jászok történeti alapon szervezett utolsó közös fellépése az első világháború előtti évekre esett, és elsősorban anyagi természetű volt. Ekkor Kele József és Hild Viktor szervezésében az egykori megváltási összeg

visszafizetéséért álltak sorompóba, de a háború sok minden mással együtt az ügyet is elsöpörte.

Sem a mozgalomról, sem pedig annak vezetőjéről nem hallottak még az általunk megkérdezett polgármesterek.
— Számomra nehezen belátható, hogy a jászoknak mit hozhat az, ha nemzeti kisebbségként elismernék — jegyezte meg Szabó Lajos, Jászapáti
polgármestere. — Természetesen tudomásul veszem, hogy létezik ilyen
kezdeményezés, bár azt nem érzékelem, hogy ez kulcsfontosságú kérdés volna.
— Szabad jásznak tartom magam — jelentette ki dr. Szerencsés István,
Jászdózsa polgármestere. — Érdekesnek tartom a kezdeményezést. Az nagyon fontos, hogy egy ilyen mozgalom milyen belső tartalommal töltődik meg, mennyire hitelesek a képviselői, és nem mellékesen a Jászságban élő kilencvenezer ember véleményét sem szabadna figyelmen kívül hagyni. Egy szűk réteg érdekeit képviselő szervezet megjelenése nem volna szerencsés.

— Egy nemzeti kisebbség nem létezhet saját nyelv nélkül — tette hozzá
Mozsár Lászlóné, Jászágó polgármestere. — Csak néhány tucat szó marad fenn a jász nyelvből, és ennek nagy részét sem ismerik az emberek széles körben. Az identitás kialakítását, a hagyományok ápolását már az iskolában meg kell kezdeni, amelynek alapja megvan a kistérségben. Mindettől azonban távol kell tartani a szélsőséges megnyilvánulásokat.
— A hagyományok megőrzését és ápolását, valamint a jászok összetartozás érzésének erősítését tartom fontosnak — mondta Percz László jászkapitány. — Ennek azonban nem a nemzeti kisebbséggé alakulás az útja. A jászok ugyanúgy beolvadtak a magyarságba, ahogy a magyarok beolvadtak a jászok közé, nincs értelme a szétválasztásnak. Amennyiben egy ilyen szervezet létrejön óhatatlan, hogy erre valamelyik politikai erő rátelepedjen, az pedig a jászok megosztásához vezetne, és ez nem lehet cél.

pusztán diáktréfát sejtettek. Szabad Jászok Mozgalmaként határozzák meg önmagukat, s többek között az önálló jász nemzetiség elismertetését tűzték lobogójukra. Szathmáry István - Banka Csaba Ki lehet ma kisebbség? „… nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul." A jász nyelv régen megszűnt Ma összesen egy több száz éves szójegyzék őrzi az emlékét, élő nyelvként már csak a jászoknak a Kaukázusban élő rokonai, az oszétek beszélik. A jászok történeti alapon szervezett utolsó közös fellépése az első világháború előtti évekre esett, és elsősorban anyagi természetű volt. Ekkor Kele József és Hild Viktor szervezésében az egykori megváltási összeg

visszafizetéséért álltak sorompóba, de a háború sok minden mással együtt az ügyet is elsöpörte. -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!