Régiónkban költjük a második legtöbbet szerencsejátékra

Többet költöttünk rezsire, élelmiszerre, és kevesebbet ruházatra 2007-ben, mint az ezredfordulón. A Központi Statisztikai Hivatal közelmúltban közzé tett adatai szerint 2000-ben 383 ezer forint volt az országban az összes fogyasztási kiadás, 2007-ben ilyen célra már 706 ezer forint költöttönk fejenként évente.

Az elvándorlást erősít

A létfenntartás térsége — a fogyasztási adatok alapján így jellemezte az Észak-Alföldet dr. Szarvák Tibor szociológus. A Szent István Egyetem tanszékvezető docense elmondta: a néhány éve Szolnokon készített szociális térkép hasonló adatokat mutatott. A megyeszékhelyen is a kiadásokban az elsődleges a rezsi és az élelmiszer volt, és kevesebb jutott szórakozásra, kultúrára. Mindezek ugyanakkor az elvándorlást erősítő tényezők. Hiszen egy más életnívó sokakat ösztönözhet arra, hogy másutt keresse a boldogulását.

Az Észak-Alföldhöz tartozó három megyében (Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar) azonban majd százezerrel kevesebb, 619 ezer forint jutott fogyasztási kiadásokra. Ugyanakkor az átlagos megélhetéshez havi 84 ezer forintot, azaz évi egymilliót tartottak szükségesnek a régiónk lakói. Mindez azt jelzi, hogy a többség megítélése szerint csak szűkösen tudott megélni.
A kiadások között a legnagyobb tételt az élelmiszerek jelentik. A pénzünk negyedét ez viszi el, az élvezeti cikkeket is ide számolva pedig már majd a harmadát. De jelentős tételnek számít a lakásfenntartás és a közlekedés, hírközlés is. Ezek a 21, illetve közel 20 százalékát teszik ki a régióban élők kiadásainak. Mindez azonban csaknem megegyező az országos átlaggal. Ruházkodásra és egészségügyre, testápolásra ugyanakkor az Észak-Alföldön fordítanak a legkevesebbet.

De művelődésre, üdülésre, szórakozásra is kevesebbet jut, mint az ország más régióiban élők. A szerencsejátékra viszont nem sajnáljuk a pénzt. Ilyen célra a második legnagyobb összeget az észak-alföldiek fordítják.
Az élelmiszerek között — az ország más részeihez hasonlóan — az Észak-Alföldön is húsra költik a legtöbbet az emberek. Kenyérre is hasonló összeget szánnak a régiókban. Tejtermékekre, gyümölcsökre és zöldségre viszont jóval kevesebbet fordítunk az ország más részein élőknél. Igaz édességet csaknem annyiért vásárolunk, mint gyümölcsöt. S hogy ki milyen élelmiszert vásárol az az anyagi körülményektől is nagyban függ. Kenyérből és egyes zöldségfélékből nagyjából ugyanannyit vásárolnak a módosabbak és a szegényebbek. A legtehetősebbek viszont három és félszer annyi sajtot és a túrót esznek, mint a kevésbé gazdagok, de gyümölcs- és zöldségvásárlásnál is jelentős a különbség.

Minden háztartásban van televízió. A legtöbben nem is egy. Ezt jelzi, hogy száz otthonra 154 készülék jut. Ez az országban is az egyik legmagasabb. Viszont hasonlóan jó felszereltséggel legfeljebb mobiltelefonból dicsekedhetünk. Hiszen a száz háztartásra jutó 116 telefonnal dobogósok vagyunk. Számítógépből, mosogatógépből és mosógépből viszont a sereghajtók között van az Észak-Alföld.