Kistelepüléseken nincs szükség polgármesteri hivatalokra?

— Lehet, hogy a közel 3200 polgármesteri hivatal soknak tűnik, de ahol két ember él,  már nem lehet szerep nélküli a település — kezdte Tóth Lajos, Rákóczifalva polgármestere a településen tartott pénteki konferencián, melynek a Szükség van önkormányzatokra? provokáló címet adták. — Nem söpörhetjük tovább szőnyeg alá a problémát, mely meghatározza mindennapi életünket. Az egyenlőtlenségeket, melyek megmutatkoznak nem csak a finanszírozásban, hanem a minőségben, településfejlesztésben is tompítani kellene.
Dr. Székely Péter, a Szolnoki Főiskola rektora elmondta, hogy a felsőoktatási intézményeknek ma már nem lehet kizárólag a felsőoktatásból megélni, részt kell venniük a kistérség projektfejlesztésében, ha talpon akarnak maradni.

— Szükség van önkormányzatokra, de olyanokra, melyek stabilabbak, hatékonyabban működnek — mondta.

— Nem az a kérdés, hogy szükség van-e önkormányzatokra, hanem az, hogy milyen önkormányzati rendszer lenne ideális és hogy jó-e a jelenlegi rendszer — kezdte előadását Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára — Utóbbi kérdésre a válaszom, hogy nem jó a jelenlegi rendszer. Egy évvel ezelőtt is elmondtam, hogy egyrészt nagyon igazságtalan és rossz hatásfokú. Egy év elteltével, személyes tapasztalataimra alapozva elmondhatom, hogy azóta még rosszabb a helyzet, a közszolgáltatásokból, közjavakból rendkívül eltérő módon részesülnek a települések. Változtatni  kell és sok elképzelés is van ezzel kapcsolatban, melyek nem önkormányzati reformjavaslatok, hanem napi működési problémák kiigazítását szolgálnák. Pedig kellene a reformon is gondolkodni — folytatta. — A saját elképzelésem, amely hangsúlyozom, nem minisztériumban kidolgozott javaslat, hogy maradjon a jelenlegi önkormányzati rendszer, de a feladatmegosztást át kellene gondolni. Létre kellene hozni egy járási nagyságú önkormányzati középszintet a településszint fölött, mely a mai települési önkormányzatok feladatait el tudná látni. Erre az erős középszintre kellene a települési feladatokat telepíteni, mint például a közoktatást vagy az alapfokú egészségügyi ellátást.

Ma körülbelül 400-500 ilyen önkormányzati szintre lenne szükség Magyarországon. Ebben a koncepcióban a települési önkormányzatoknak lenne saját költségvetésük, mely nem önálló, hanem a járási költségvetés része lenne. A települési önkormányzatok polgármesterei, képviselők nem főállásban, hanem tiszteletdíjért végeznék a munkájukat. A feladatuk falunapok szervezése, utcanevek meghatározása lenne, segítenék a helyi közszolgáltatásokat, de nem döntenének, biztosítanák a közösségi teret vagy a civil  szerveződés működését segítenék. A kistelepüléseken nincs szükség hivatalokra, ma is körülbelül 1800 hivatal működik, miközben közel 3200 önkormányzat van.  

— Nem az önkormányzatok számában látom a problémát, hanem a feladatok és hatáskörök telepítésében — mondta dr. Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság főigazgatója. — Az önkormányzati alrendszer likvidátási mutatói rendkívül rosszak, a bevételek nem fedezik a kiadásokat. Bár lehetőségük van az önkormányzatoknak, hogy a törvény adta keretek között maguk határozzák meg a helyi adókat, mindez azonban csak akkor működik, ha élnek a településen adófizetők, van személygékocsijuk és még sorolhatnám. Az önkormányzati alrendszer valójában nem adósodott el, hiszen az önkormányzatok nagy része nem  is hitelképes.

A kötvénykibocsátások többsége a megyéknél van, a kérdés az, hogy milyen bevételi forrásból fognak majd helyt állni a kötvénypiacon. Sok helyen nem csak beruházásokra fordítják az összeget, hanem üzemeltetésre vagy a korábbi kedvezőtlen hitelek kiváltására is. Modern társadalomban döntő dolog a pénz, egy demokratikus társadalomban a legkomolyabb dolog a közpénz.

Továbbfejleszteni a kistérségi társulások rendszerét

Kiss Norbert, a Corvinus Egyetem rektor-helyettesének véleménye szerint a többcélú kistérségi társulások létrehozása a hatékonyság irányába mutat. A rektor-helyettes szerint tovább kell  fejleszteni a kistérségi társulás rendszerét, van alkotmányos lehetőség arra, hogy legyenek kötelező elemek a társulási modellben, miközben indokolt törvényi korlátozás alá eshet a társulási szabadság elve.