Közélet

2009.05.13. 18:18

Czuczi: ha bevezetik, senki se fizessen ingatalanadót!

A kormány tervei szerint jövő évtől három sávos ingatlanadót vezetnének be. Az ingatlanokat az önkormányzatok sorolnák be területi alapon. Építményadó kivetésére eddig is volt lehetősége a településeknek. Ám a lakások esetében ezzel kevés település élt, és ott sem volt mélyen zsebbe vágó. Nem úgy az új ingatlanadó. Amelyről többen azt gondolják, hogy annak csak a nulla százalékos mértéke lenne elfogadható.

Munkatársainktól

— Ha bevezetik a ingatlanadót, akkor ne fizessen senki. Eljött az ideje, hogy összefogjanak az önkormányzatok és bojkottálják a rendelkezést — véli Kunszentmárton SZDSZ-es polgármestere. Czuczi Mihály szerint eddig csak az önkormányzatokon ütöttek, újabb és újabb elvonásokkal, most azonban az embereket is ellehetetlenítik. A városvezető szerint ráadásul igazságtalan is az adó, hiszen a lakásokat adózott jövedelemből vásárolták, aki pedig építkezett az az álalános fogalmi adót is megfizette.

— Fölháborító, hogy egy ilyen igazságtalan adózási fajtát kíván bevezetni a kormány. Ráadásul erre sem a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás, sem a hivatali rendszer nem készült fel — mondta el érdeklődésünkre Szalay Ferenc szolnoki polgármester.
A megyeszékhelyen eddig csak a vállalkozásoknak kellett építmény adót fizetniük. Ebből idén 830 millió forint bevétellel számolt a város. Pókász Endre, a polgármesteri hivatal sajtóreferense szerint azonban a gazdasági válság egyre erőteljesebben érezteti a hatását ezen a téren is. A cégek fizetőképessége romlik, sok a hátralék, a részletfizetési kérelem. Többen módosítják az iparűzési adó előlegüket is.

Építményadót eddig sem csak a vállalkozások ingatlanjaira vethették ki az önkormányzatok, hanem lakásokra is. Ezzel a lehetőséggel azonban eddig meglehetősen csínján bántak. A Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly a közel 3200 önkormányzat közül mindössze 420 döntött úgy, hogy megadóztatja az otthonokat. A nem lakás célját szolgáló ingatlanok után is alig több mint hétszáz település szedett adót. A megyében is hasonló a helyzet. Az Államkincstár adatai szerint 78 település közül tucatnyi rótt ki a lakás után építményadót. Ezek az önkormányzatok négyzetméterenként 50—600 forintot kérnek a tulajdonosoktól. A szintén ingatlanok után kivetett kommunális adó viszont az iparűzési után a legnépszerűbb helyi adó. Ezzel az országban tavaly 2261 település élt. A megyében is kétharmada az önkormányzatoknak vetett ki kommunális adót. Az összege pedig tavaly az ezer forinttól a 12 ezerig terjedt.

Jászberényben is létezik egyfajta ingatlanadó. Mint azt Pethő Ernő, a polgármesteri hivatal adóirodájának vezetője elmondta, a városban kivetnek építményadót. Nem kell azonban fizetni a lakások, illetve lakrészek, valamint a tanyák után. Kizárólag a nem lakás célú ingatlanokra rónak ki adót, az alapterületnek megfelelően. Az önkormányzati rendeletben három övezetet határoztak meg a városban, amelyek különböző adómérték jelenik meg. Jászberényben 4330 adóalanyra vetettek ki építményadót, akik összességében évenként mintegy 129 millió forintot fizetnek be a városi kasszába.

Matfűn az önkormányzat 2007 óta szed építményadót. Ez évente mintegy 30 millió forinttal gyarapítja a város költségvetését. Az összegnek körülbelül felét fizetik a vállalkozások ingatlanjaik után, míg a másik felét a lakosok, tudtuk meg a polgármestertől. Dr. Bakonyi Péter elmondta, egy átlagos lakás után évi 3600 forintra rúg az adó, de a házak esetében sem több 10 ezer forintnál. Kommunális adót nem szednek. Az, hogy ingatlanadó vagy kommunális adó, csaknem mindegy, hiszen az összege körölbelül azonos lenne.

A kormány azonban mélyeben nyúlna az emberek zsebébe. A 2 millió forintnál értékesebb ingatlanok 0,2 százalékkal adóznának, a 10 millió felettiek 0,35-tel, a 30 milliónál drágábbak pedig 0,5 százalékkal. Így például egy 8 millió forintos ingatlan esetében tehát évente 16 ezer forintot kell fizetni, egy 16 milliós után 56 ezret, egy 32 milliós esetében pedig 160 ezer forintot. Az adóterhelés nem az ingatlan értékével arányosan nő, hanem ugrásszerűen: egy négyszer értékesebb ingatlan után nem négyszer, hanem tízszer nagyobb összeget kell fizetni.
A helyiadó fizetéssel eddig a legtöbb településen komoly gond nem volt, így Martfű sem. Hogy a kormány által tervezett ingatlanadóval jelentősen megnövekvő terheknek mennyire tudnak majd eleget tenni az ember, azt nehéz megmondani. Dr. Bakonyi Péter polgármester szerint Martfű eddig a viszonylag jobb helyzetű városok között volt. Az utóbbi időben azonban érezhetően nőtt a segélyért fordulók száma.

Jászberényben is folyamatosan figyelik a tervezett új ingatlanadóról híradásokat. A Pénzügyminisztériumtól ugyanis még semmilyen hivatalos információt nem kaptak. Így megalapozott hatástanulmányt sem tudtak készíteni arról, milyen következményekkel járna az Jászberényben. 
Az ingatlanadóból összesen 225 milliárd forint bevételt vár a kormány, ám nem mind jelent többletet. Az önkormányzatokhoz ugyanis eddig 110 milliárd forint folyt be évente kommunális adó vagy építményadó vagy pedig telekadó címén. Az ingatlanadó bevezetésével ezek a terhek megszűnnének. Az önkormányzatoknál maradna viszont az új ingatlan adóból  származó összeget. A településeknek azonban ez nem jelent majd többlet bevétel. Az önkormányzatoknak juttatott központi forrásokat ugyanis annyival csökkentenék, amennyivel többet hoz az új adó.

Libák után a házakat?

— Karcag nem vezetett be korábban sem ingatlanadót — mondta dr. Fazekas Sándor polgármester, országgyűlési képviselő, aki méltatlannak tartja, hogy a kormány most erre készül. — Azokat az embereket akarják megadóztatni, akik a többszörösen megadóztatott pénzükből építették fel a házaikat. A kormánynak erre semmiféle felhatalmazása nem volt. Ha mi, azaz a Fidesz kormányra kerülünk, el fogjuk törölni az ingatlanadót — folytatta Fazekas.

A városvezető egyetért Kósa Lajos debreceni polgármesterrel, aki a 0 százalékos adókulcsot javasolja alkalmazni, mert mint fogalmaz: Bajnai Gordon miután elvette az emberektől a libáikat, most a házaikat akarja elvenni.

Jobb, ha előre fizet az örökös
Az önkormányzatok dolga lenne az adó alapjául szolgáló ingatlanok értékének megállapítása. Ahogyan a luxusadó esetében is az egyes övezetek — utcák, kerületek, körzetek — négyzetméterárát határoznák meg, ezt az alapterülettel beszorozva majd az épület korával korrigálva jönne ki az adóalap. A tulajdonosok azonban, ha nem értenek egyet a megállapított értékkel, akkor értékbecslést is kérhetnének. Szakembert azonban csak egy meghatározott értékbecslői körből választhatnának, és állniuk kellene a reklamáció költségét is.

Nyugdíjasoknak, és munkanélkülieknek nem kellene adót fizetniük, azt ráterhelnék az ingatlanra. Így később valakinek mindenképpen fizetnie kellene. Idős szülőknél például az örökösöknek. Mivel valószínűleg kamatot is felszámolnának az adóra, így a majdani örökös jobban jár, ha inkább átvállalja a terhet. Az állami intézmények és az egyházak teljes egészében mentesülnének a teher alól.

A városvezető egyetért Kósa Lajos debreceni polgármesterrel, aki a 0 százalékos adókulcsot javasolja alkalmazni, mert mint fogalmaz: Bajnai Gordon miután elvette az emberektől a libáikat, most a házaikat akarja elvenni. -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!