Közélet

2013.04.14. 12:30

Régmúlt idők lagzijai: amikor még a pezsgőt biliből itták

Ugyan ki gondolná, hogy egy év híján kilencven esztendős a legidősebb besenyszögi vőfély? Zajacz István bácsi a fiatalokat is megszégyenítő memóriával mesélt a régmúlt idők lagzijairól.

SZOLJON

– Még szép hogy emlékszem az első lakodalomra, ahol én voltam a vőfély! Berényi János volt a vőlegény, Varga Terkát vette el. Jól néznék ki, ha már most, kilencvenedik esztendősen sem emlékeznék a nevekre, mi lesz akkor, ha száz éves leszek? – viccelődött egy csapat besenyszögi kisgyermekkel Zajacz Pista bácsi, amikor a kis nebulók alaposan kifaggatták a régi lakodalmas szokásokról.

– Nagy ritkaság volt 1943-ban a vőfély, hiszen majdnem mindet behítták'' katonának. Nem akartam én sem vőfélyeskedni, de az egyik cimborám nősült és nem mondhattam neki nemet. Egy estém volt arra, hogy a szomszédtól kapott könyvből megtanuljam a dalokat.

– 1948-ban, leszerelésem évében 113 esküvő volt Besenyszögön – emlékezett vissza. – Szombaton és vasárnap is esküdtek az emberek, ezek nagy részén én irányítottam a násznépet. Képzeljék! Bár később volt, de még a saját fiam esküvőjén is én magam voltam a vőfély. Akkoriban nem a menyasszony cipőjéből, hanem biliből itták a pezsgőt a vőlegények – mutatta nagyobbik fia lakodalmas képeit. – Utoljára 1982- ben vállaltam ezt a szép feladatot.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] A gyerekek besenyszögi lakodalmas előadására készülnek. Hasznos tanácsokért fordultak Zajacz Pista bácsihoz otthonában Fotó: Csabai István
[/caption]

Pista bácsi szerint régebben bensőségesebb volt a nagy nap. A vőfély járt el hívogatni az ismerősöket, nem volt még meghívó vagy mobiltelefon akkoriban. Mint mondta: reggeltől estig hívogattak, Hunyadfalván, Csataszögön és más egyéb településeken. Jó szolgálatot tett a tanyavilág körbejárásakor a fából készült bot, amivel a harapós kutyákat tartotta magától távol.

– Megható és szép szokás a házasulandók elbúcsúztatása a szülőktől, testvérektől, olykor barátoktól is. Ilyenkor szem nem maradt szárazon. Ha tanyáról hoztuk a menyasszonyt, lovaskocsira ültünk, és szalagokat,
csengőt akasztottunk a lovak nyakára – mesélte.

S hogy ki volt az elmúlt időszak legszebb menyasszonya? – Tudják, ezzel úgy vagyok én, mint az elveszett kisgyermek, aki csak annyit tudott az anyjáról mondani a rendőröknek, hogy „ő a legszebb édesanya”. Én sem emlékszem egyetlen csúnya menyasszonyra sem. Nekem mind nagyon szép volt – tette hozzá.

– Sajnos azonban a körülmények nem mindig voltak rózsásak. Gondolok arra, hogy ha a családban nem sokkal a lakodalom előtt haláleset történt, illett a vendégeknek is fekete nyakkendőben megjelenni. Emlékszem, egy fekete ruhás menyasszonykára, akinek csak a fátyla volt fehér, mert nem sokkal az esküvő előtt hunyt el az édesanyja – mesélte.

Persze azért jócskán volt vidám lagzi is. Pista bácsi még ma is emlékszik arra az esetre, amikor a bort véletlenül a sekrestyében hagyta. – A pap felhajtotta a bor felét, így igazán jó hangulatúra sikerült az esküvő – mosolygott még mindig az emlékeken.

– Amikor az atya a gyűrű fontosságáról mesélt, egy focistát hozott fel példaként. Miután a kapus elkapta a feléje rúgott labdát, mint egy őrült kezdett el tapogatózni a fűben. Mindenki csak nézte, hogy mit keres annyira a meccs közepén. Kis idő múlva felállt, és közölte: jól van, mehet a meccs tovább, csak leesett a jegygyűrűm az ujjamról, ami nekem a legfontosabb a világon. Ez a gondolat megszívlelendő minden ember számára.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!