Közélet

2014.09.01. 10:50

Szolnokig ért az ország második vasútvonala

Szolnokra 1847. szeptember elsején gördült be az első vasúti szerelvény a mai Indóház úti vasútállomásra.

Szoljon.hu

Az ország második vasútvonalát (Pest–Szolnok) a rövid életű Magyar Középponti Vasúti Társaság építtette, nem sokkal az 1846. július 15-én üzembe helyezett első, Pest–Vác sínpálya lerakását követően. Mindazt az előnyt, amivel Szolnok adottságainál, fekvésénél fogva rendelkezett, a vasút tette igazán nyilvánvalóvá, vele lett a későbbi a város valóban cél- és fontos tranzitállomássá. Az alapítását követő szűk évezredben az itteni erősség falainak emelése, az első Tisza-híd megszületése után a gőzparipa füttye jelezte történetének egyik legfontosabb állomását. A Szolnokig érő vasútvonal avatásának meg is adták a módját. A Pestről két szerelvényen érkezett sokaság és a helybéli ünneplő tömeg soraiban nem kisebb emberek, mint Kossuth Lajos és Széchenyi István adtak itt ekkor találkozót egymásnak. Az ünnepi beszédet a vasúti fejlesztés terveit készítő Kossuth tartotta, amit Széchenyi a Tiszán, az Indóháznál kikötött Pannónia gőzhajóján hallgatta.
A „legnagyobb magyar” nem véletlenül érkezett a vasútavatásra gőzhajóval, melyen a vendégek közül többeket magával is vitt a folyón egy rövid hajóútra. Kossuth Lajoshoz hasonlóan ő maga is lelkes apostola volt a jövőt jelentő, gőzre alapozott közlekedésnek, áruszállításnak, a természet adta folyami átrakóhely, Szolnok pedig ideális körülményeket teremtett e gondolat népszerűsítésére. A vasút meglétével számos jeles honfitársunkat üdvözölhettük ennek révén a városban, amiben minden bizonnyal része volt az új utazási módnak is. Járt erre Arany János, Vörösmarty Mihály, a szabadságharc idején a Honvédelmi Bizottmány, a kormány és a képviselők, a honvédsereg katonái, tábornokai. Írt róla Jókai Mór, utazott a vonalán Petőfi Sándor, akit versre is ihlettek élményei. Egyszerre megnyílt a világ az alföldi búza, hús és a föld sok más errefelé termett java számára. Városunk szoros részévé vált a világnak, ami azután nagyon sok jót és némi rosszat is hozott magával, de Szolnok minden bizonnyal kevesebb, más lenne mára a vasút és a hozzá kötődő 1847. szeptember elsejei nap nélkül.

600 vendég érkezett a vonaton

A vasutak megjelenése a szállítás időtartamát és költségeit is jelentősen lecsökkentette. Míg a postakocsi viteldíja Pesttől Bécsig 14 forint volt, addig a bécsi út egyharmadát kitevő Pest–Szolnok vonalon csak 1 forint 30 krajcárba került a II. osztályú jegy. A Pest–Szolnok vasútvonal átadására 700 meghívót küldtek ki, hogy „e nemzeti ünnepélyen minden rendű és rangú férfiak közül a legtekintélyesebbek” jelen legyenek lehetőleg, „az ünnep méltóságához képest” s a helytartó iránti tiszteletnél fogva, magyar díszruhában – tudósított a Nemzeti Újság. A „nagyberuházás” felavatására ugyanis a magántársaság az ország első méltóságát, a fiatal István főherceget kérte fel, aki apja, József nádor halála óta helytartói címet viselt, s aki bemutatkozó-ismerkedő országjáró körútjának első szakaszát az új vasúton kívánta megtenni. A rövid megnyitó ceremónia után mozsárdurrogás, katonazene és mindent túlharsogó éljenzés közepette gördült ki a 16 kocsiból álló, 600 vendéget szállító vonat, amelyet a felékesített, Istvánról elnevezett mozdony vontatott. Mind a pesti pályaudvar, mind a vidéki állomások ünnepi díszbe öltöztek. Nemzeti zászlók, diadalkapuk és virágokkal díszített oszlopok fogadták az első vonatot, s rengeteg néző: a közeli helységek népe tömegesen jött el megbámulni a lovak nélkül száguldó gőzkocsit és a népszerű „magyar főherceget”.

A szolnoki vasútvonalhoz kapcsolódó jelenlegi fejlesztések

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásban javában újítják a Szolnok–Szajol vasúti vonalszakaszt. A 6,4 km hosszú Szolnok–Szajol állomásköz az egyik legfrekventáltabb és egyben a legleterheltebb vasúti vonalszakasz hazánkban, ami azt jelenti, hogy megközelítőleg egy nap 200 szerelvény halad itt át. Kiemelt szerepe van a hazai vasúti forgalomban, hiszen ez a szakasz köti össze a tiszántúli területek nagy részét a fővárossal. A szakaszt a Tisza és a Zagyva folyók keresztezik. A két folyami acélszerkezetű vasúti híd közül a szolnoki Tisza-híd Magyarország egyik legnagyobb, közel 200 méter hosszú kétvágányú vasúti hídja. A 6,4 km hosszú nyíltvonali pályát a hozzá tartozó felsővezetékkel és biztosítóberendezéssel, útátjárókkal együtt most teljesen átépítik. A régi helyett egy új, 200 méter hosszú Tisza-hidat építenek, felújítják a kapcsolódó 5 ártéri hidat és korszerűsítik a Zagyva-hidat.

Új hír, hogy a szolnoki vasúti csomópont (állomás, pályaudvar) rekonstrukciója nemzetgazdaságilag kiemelt projektként valósul meg. A többmilliárdos beruházás a 2014 és 2020 közötti gazdasági fejlesztési ütemtervnek megfelelően zajlik. A projekt részeként felújítják a vasúti pályaudvar épületeit, bővítik a pályakapacitást, megújulnak a peronok, de utastájékoztató-rendszert, liftet és mozgólépcsőt is kap az állomás. A környéken egy 200 férőhelyes P+R parkolót és egy 100 férőhelyes B+R kerékpártárolót is megépítenek.

Új hír, hogy a szolnoki vasúti csomópont (állomás, pályaudvar) rekonstrukciója nemzetgazdaságilag kiemelt projektként valósul meg. A többmilliárdos beruházás a 2014 és 2020 közötti gazdasági fejlesztési ütemtervnek megfelelően zajlik. A projekt részeként felújítják a vasúti pályaudvar épületeit, bővítik a pályakapacitást, megújulnak a peronok, de utastájékoztató-rendszert, liftet és mozgólépcsőt is kap az állomás. A környéken egy 200 férőhelyes P+R parkolót és egy 100 férőhelyes B+R kerékpártárolót is megépítenek. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!