Közélet

2015.05.10. 12:19

Régmúlt világot idéznek fel a fotók

Az egykori katonák levelei, képei megmutatják a város múltjának egy darabját

Szathmáry István

Tudatom, hogy még élek – írta 1916. július 23. valahonnan a frontról szépreményű Zabolai Ilonka kisasszonynak a kisújszállási Vass malomba sógora, Miklós. Az már soha nem derül ki, hogy Miklós túlélte-e a háborút, a tábori levelezőlap lassan száz esztendeje őrzi titkát.

Régi katonai fotók, képeslapok között nézelődünk dr. Vincze Gyula ügyvéd gyűjteményében. Rengeteg érdekesség vonja magára a figyelmet, a néhai Miklós távolból jött üzenete mellett százéves Nagy Háborús felvételek, második világháborús, feltehetően szolnoki harckocsizó frontképei, vagy egy ismeretlen folyamőr újvidéki háborús albuma, amiből tulajdonosa gondosan eltüntette a saját arcát is őrző csoportképet.
Talán oka is volt rá, hiszen az újvidéki vérengzés és következményeinek története máig kibeszéletlen lelki teher. Igaz, ebben az albumban egyetlen fotó örökített meg a Duna partján heverő szerb hullákat, de most mást keresünk. Egy Németországból nemrég Szolnokra került sorozatot, melyen ismeretlen német katona örökítette meg városunk második világháborús mindennapjait.

– Szolnoki leletek után kutatva évek óta folyamatosan figyelem a külföldi internetes árveréseket, s amint felbukkan valami számunkra érdekes emlék, azonnal igyekszem megszerezni. Nem első, és remélhetőleg nem utolsó eset, hogy külföldön találok szolnoki vonatkozású anyagot. Most is ez történt, sikerült megvásárolni ezeket a nekünk fontos régi emlékeket, melyek akkor is értéket jelentenek, ha például néhány fotón önkényuralmi jelkép, horogkereszt látható. Ez akkor megszokott része volt az életnek, de én semmiképpen sem tudok vele azonosulni. Keresztyén, konzervatív emberként eleve elutasítom mind a náci, mind a kommunista ideológiát, de itt most az anyag történeti becséről és nem üzenetéről van szó – mondja Vincze Gyula, miközben egymás után mutatja az időközben előkerült képeket.

A hetven éves sorozat eleje megrendítő felvétellel indul. Német katonák búcsúztatják elesett bajtársaikat, jelen esetben pilótákat a szolnoki temető hősök parcellájában. A helyszínt egyértelművé teszi a ma is ott látható háborús emlékmű felbukkanása némelyik felvételen. Kik voltak, hol, mikor estek el, már nem tudni. Magó Károly zászlós, a szolnoki repülőmúzeum munkatársa annyit mond róluk, hogy már nem pihennek a város földjében, évtizedekkel ezelőtt átvitték őket a központi német katonai temetőbe. Ittlétüket jószerével már csak ez a néhány fotó őrzi. Valószínűleg a fotós is a Luftwaffe katonája lehetett, mert a legtöbb képről a német légierő tagjai köszönnek ránk, igaz kevésbé komor körülmények között, mint amikor bajtársuktól búcsúztak. Terített asztalnál, a MÁV-pályán, vagy szolnoki szállásukon is találkozhatunk velük a képeken, s így a katonák mellett a hetven évvel ezelőtti, még a háborús csapásoktól megkímélt megyeszékhely részletei is ránk köszönnek róluk.

– A Tisza-szálló kútja, vagy az épület látképe nem sokat változott azóta – mutatja Vincze Gyula, de például a Szapáry út már csak itt-ott ismerhető fel. A Baross út is szinte kicserélődött, mióta a néhai magyar katonazenekart, vagy a most már örökre ott kocogó két konflist rögzítette a lencse. Tény, hogy az egykori német katona, akiben a háború békésebb pillanataiban újra felébredhetett a békebeli turista valószínűleg állandóan magával hordott kamerájával a régi Szolnok múló pillanatait is megőrizte számunkra. A város ismert részletei mellett régi házak belső udvarai, rendezett kertjei tárulnak fel, de felbukkan az a barakksor is, ami nem sokkal később, Szolnok pokoli bombázásakor az itt még mosolygó katonák temetője lett. Arra a kérdésre, hogy mi a jövőbeni szándéka a most, illetve már korábban a gyűjteményébe került szolnoki vonatkozású felvételekkel, tulajdonosuktól a helytörténészeket minden bizonnyal érdeklő választ kaptunk.

– Nem azért gyűjtöm ezt az anyagot, hogy egy szekrényben őrizzem, és csupán nézegessem őket. Dédelgetett vágyam, hogy idővel publikálva közkinccsé váljanak, de addig sem zárom el őket senki elől, aki például helytörténészként kutatja városunk múltját és ezek a fotók segíteni tudják őt a munkájában – teszi hozzá.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!