Közélet

2016.11.02. 06:59

Facebook: barát vagy ellenség?

Egy megyénkben is elvégzett kísérlet szerint a fiatal lányok gyakorlatilag minden információt megosztanak a Facebookon soha nem látott ismerőseikkel.

Joó Zsuzsa

Hol a lakáskulcs, mikor vannak otthon a szülők, merre tartják az értékpapírokat. Ők (és családjuk) az igazi potenciális áldozatai az emberkereskedőknek, pedofiloknak és a betörőknek is.
– Sírtam, utáltam suliba menni. Nem telt el úgy nap, hogy ne piszkáltak volna az osztályban, hogy milyen béna vagyok, úgy nézek ki, mint egy tehén, és annyi agyam van, mint egy szöcskének – mondja egy tizenhárom éves áldozat. – Mindezeket a Facebookon is leírták, általában csak privát üzenetben, hogy más ne lássa. Nagyon rosszul esett a dolog, anyáékat arra kértem, hogy had’ menjek át másik iskolába – meséli a tizenhárom esztendős Heni, hozzátéve, végül a szülei beszéltek az osztályfőnökkel, ő pedig a diákokkal.

– Ezek után javult valamit a helyzet, majdcsak kibírom az utolsó évet... – ingatja fejét könnyes szemmel a kislány. Heni példája nem egyedi, tavaly az egyik szolnoki középiskolából éppen egy internetes zaklatás miatt tanácsoltak el egy tanulót. A sértett (ugyancsak kislány) lelkét azóta is ápolni kell...
– A netes zaklatás mennyisége és a veszély nagysága egyenes arányosságban áll egymással – állítja Antal Irén, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának alezredese, kiemelt főelőadója. – Persze, létezik látencia e téren, a gyerekek sokszor nem akarnak, nem tudnak vagy nem mernek lépni a zaklatás ellen, mi szülők pedig azt hisszük, nem is létezik a probléma. Pedig rágalmazás, becsületsértés és zaklatás a nap minden percében (!) megtörténik az interneten. Zsarolás, kényszerítés is előfordulhat: „ha ezt vagy azt nem teszed meg, megverlek”. Az internetes bűncselekmények és az iskolai zaklatás egyébként szorosan összekapcsolódnak. Ami az iskolaépületen belül elhangzik, például szóbeli agresszió vagy „csicskáztatás”, ez folytatódik tovább a közösségi oldalakon is. Általában a perifériára szorult, illetve az egymással rivalizáló gyermekek a célpontok.

Az alezredes elmeséli, az országban (megyénk részvételével) a rendőrség végzett egy kísérletet. Tizennégy és tizenhat év közötti (főleg) kislányokat kerestek meg a Facebookon beépített rendőrségi szakemberek, akik létrehoztak maguknak egy kitalált profilt. Megdöbbentő eredmény született: a fiatalok igen rövid idő után már elárulták a megnyerő modorú ismeretleneknek, hogy hol van a lakáskulcs, mikor jönnek haza a szülők és szexuális együttlétre is vállalkoztak.
– Ezek a gyerekek az igazi potenciális áldozatai a pedofiloknak, emberkereskedőknek – ingatja fejét Antal Irén, aki elárulja, jelenleg az emberkereskedelemről-prostitúcióról készít tanulmányt. Azt tapasztalta, hogy a közösségi oldalakon nyilvánosan toborozzák a lányokat. A befolyásolás, a zaklatás és fenyegetés sokszor ott történik a szülők szeme előtt.

– A sértegetés, fenyegetés, megfélemlítés, gyűlöletbeszéd és bizonyos fotók megjelenítése miatt kérhetnek a sértettek védelmet, kezdeményezhetnek büntetőeljárást. Legtöbbször mégsem élnek jogorvoslattal, inkább egyszerűbb megoldásokat keresnek. Ennek oka, hogy a bíróságokon (a bíróság hatáskörébe tartozik a rágalmazás és becsületsértés, ha ismert az elkövető) néha nehéz a bizonyítási eljárás, ezért inkább nem tesznek feljelentést – ezt már Gyetvai Béla alezredes mondja, aki azt tanácsolja, ha sértegetnek, zaklatnak bennünket a neten, azonnal mentsünk le mindent, hogy a későbbiekben esetleg a bíróságon ezt bizonyítékként tudjuk használni. Majd töröljük magunkat a Facebookról, ezt nekünk kell megtenni, a másik fél ezt úgysem teszi meg.

A szakemberek szerint nem az iskolának és a rendőrségnek a feladata megtanítani a fiatalokat arra, hogyan kell tudatosan kezelni a netet. A családnak kell felhívni a figyelmet arra, milyen veszélyt rejthet a közösségi oldal. De nem csak a szülőknek, a nagymamának is el kell magyarázni ezt, aki hajlamos azt mondani: had’ gépezzen az unoka, olyan ügyes a gyerek!
– Azt tanácsoljuk a szülőknek, ne engedjék játszani kisgyermeküket a számítógépen, ami a netes függőség melegágya. Ha a nagyobb gyerek netezik, állítsanak be a gépen szűrőket, a még nagyobbakat pedig ne tiltsák el a Facebookról, mert elképzelhető, hogy titokban fog majd regisztrálni rá. Legfontosabb azonban a sok-sok beszélgetés és a minőségi, együtt töltött idő.

Saját példáikon keresztül tanulnak

Az internet veszélyeire hívja fel a figyelmet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának az az előadás-sorozata, melynek célközönsége az általános iskola felső tagozata és a középiskolás korosztály.

– Legutóbb Karcagon beszélgettünk a gyerekekkel e témáról, legalább száznyolcvan diák vett részt az előadáson – mondja Antal Irén rendőr alezredes. – A foglalkozás interaktív volt, a tanulók maguk hozták saját példáikat, olyan eseteket, melyek velük is megtörténtek. Sérelmekről és örömökről egyaránt beszámoltak. Célunk, hogy elmagyarázzuk a gyerekeknek, amennyi jó dolgot adhat az internet, annyit el is vehet tőlünk. Az előadás-sorozatot legközelebb Kunmadarason folytatjuk.

– Legutóbb Karcagon beszélgettünk a gyerekekkel e témáról, legalább száznyolcvan diák vett részt az előadáson – mondja Antal Irén rendőr alezredes. – A foglalkozás interaktív volt, a tanulók maguk hozták saját példáikat, olyan eseteket, melyek velük is megtörténtek. Sérelmekről és örömökről egyaránt beszámoltak. Célunk, hogy elmagyarázzuk a gyerekeknek, amennyi jó dolgot adhat az internet, annyit el is vehet tőlünk. Az előadás-sorozatot legközelebb Kunmadarason folytatjuk. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!