Közélet

2017.06.01. 17:30

Alig lehet ráismerni az iskolára Tiszabőn

Egy év alatt óriási átalakuláson ment át a tiszabői általános iskola. Az oktatási intézmény működtetését szeptemberben vette át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány. Azóta nemcsak az épület újult meg együttes munkával, de a gyerekek viselkedésében is észrevehetőek a változások.

Molnár-Révész Erika

– Jó a jószág, de jobb a jóság... olvassa szótagolva tankönyvéből az első osztályos Tibike a bölcs megállapítást.
– Mi ez? – kérdezi a tanító néni, mire a gyerekek lelkesen jelenkeznek, végül megfejtik: közmondás!

Ez a jelenet bármelyik iskola első osztályában lejátszódhatna, de ez nem akármilyen iskola. Ez a tiszabői. Az ország legszegényebb településének oktatási intézménye.

Az alsósok épületében vagyunk, ahogy az egyébként természetes, a tiszta termeket és folyosókat színes mesefigurák teszik barátságosabbá. Nem volt ez mindig így, tavaly szeptember óta változott meg minden. Amióta a Máltai Szeretetszolgálat átvette az iskola működtetését.

– Elég zegzúgos a folyósó, ez egy kétszáz éves kastélyépület a maga minden bajával együtt – vezet tovább minket a több épületből álló intézményben Kubicsek Judit igazgató.

Kint az udvaron éppen a falat­ festik a közmunkások, a terület rendezett, virágos, egy romos épület helyére még játszóeszközöket is tettek. ­Éppen kicsengetnek, a kitóduló gyerekek udvariasan köszönnek, lézengenek, nevetgélnek, vagy rúgják a bőrt a foci­pályán. A szünet végét éles sípszó jelzi, hogy a hatalmas udvaron mindenki hallja, kezdődik az óra.

– Hamarosan ezeket leveszik innen, ez már a múlt! – mutatja az ablakokat védő rácsokat a gondnok. Húsz éve dolgozik az iskolának, nem győzi sorolni a tavaly ősz óta történt változásokat.

– Annyira le volt lakva ez az iskola, hogy már szégyelltem bejönni dolgozni. Most már büszke vagyok rá, nézze meg, milyen szép lett. Kaptunk rengeteg virágládát, egyetlenegy virág nem hiányzik belőle. Rend van, fegyelem. A tanárok is egyfele húznak, nem szanaszéjjel. A szülők már nem cirkuszolni jönnek be. Most festettük ki ezt a nagy falat, este hétkor mentünk haza, azt mondta az igazgatónő, ballagás lesz, meg kell csinálni, hát megcsináltuk.
A gondnok büszkén vezet be az iskola mellékhelyiségeibe is.

– Régebben nem lehetett bejönni, mert ha valaki megtette, befogta az orrát, és rohant kifele. Most már minden tiszta, ha tisztítószerre van szükségünk, kapunk, de ez elmondható bármilyen eszközről – teszi hozzá.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Demeter Roland pedagógiai asszisztens az iskolában és azon kívül is segít a diákoknak. Főiskolára megy, tanító lenne Fotó: Mészáros János
[/caption]

Az alsósok és a felsősök épülete között új konténerek sorakoznak. Ebben három osztály tanul, a két ötödikes és egy hatodikos. Sok a gyerek, kevés a terem, egyelőre. Az iskola ugyanis benyújott egy háromszázötvenmillió forintos pályázatot, hét további tanterem építésére. A becslések szerint ugyanis öt év múlva ötszáz gyerek tanul majd itt.

Mióta átvette a szeretetszolgálat az iskolát, nemcsak az épület újult meg, de egymást érik az iskolán kívüli programok is.
– Napokig tudnám sorolni, mennyi minden jó történt itt – mondja Mága Borbála, a szülői munkaközösség vezetője.
– Most gyönyörű az iskola, ahhoz képest amilyen pár évvel ezelőtt volt, a fejlődés is szemmel látható. A gyerekeim most nagyon szeretnek iskolába járni, a szülők is nagyon örülnek. Törődnek velünk, igazi közösséggé alakultunk.

A nyáron a kerítéseket mi szülők, tanárok, alapítványosok és gyerekek együtt festettük, virágot is ültettünk, az is egy nagyon jó program volt. Jók a tanárok, ez kihat a gyerekekre is, de most már a felszerelések sem hiányoznak az iskolából – teszi hozzá.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] FOTÓ: Mészáros János
[/caption]

A nyolcadikosok közül legtöbben Törökszentmiklósra mennek majd, szakmát tanulni.
– Nyolcan vagyunk testvérek, hét fiú, egy lány. A legkisebb tesó kilenc-, a legidősebb harmincéves – mesél családjáról Mága Dávid Norbert, aki lakatosnak tanul tovább.
– Jó itt, mert végül is itt nőttünk fel, de nem nagyon van munkalehetőség. Mindegy, hogy hová költözöm, ha elvégeztem az iskolát, de ide nem szeretnék visszajönni – mondja a varrónőnek készülő Nagy Éva.

– Ápoló vagy szociális gondozó szeretnék lenni, mert segíthetek másokon – avat be a terveibe Burai Edit. Szerintem elég jó, négyes átlagom van. Jól megy a biológia is, ami ehhez nagyon fontos. Szolnokra, a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolába készülök.

– Mindenki továbbtanul az iskolánkból – mondja az igazgató, nem ez a probléma. Hanem az, hogy a kilencedik osztály után általában abba is hagyják. Ezt szeretné az alapítvány megakadályozni a továbbiakban utazási kedvezménnyel, buszjáratindítással. Tizedike körül ugyanis elfogy a szülők pénze, így van, amikor már nem tudnak bejárni, vagy nincs pénz ennivalóra, ezt pedig szégyellik az osztálytársak előtt.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Az intézmény rendben tartott udvara megtelik a szünetekben Fotó: Mészáros János
[/caption]

Az igazgatónő azt mondja, bár ez még csak a kezdet, már most érzik a változást a gyerekeken.
– Sokkal nyugodtabbak. Itt korábban napi szinten voltak verekedések, ez mára teljesen megszűnt. A változást szerinte a szebb környezet indította el, és hogy a pedagógusok is feszültség nélkül, kiszámíthatóbb körülmények között tudnak dolgozni.

– Ha korábban elromlott a fűtés, akkor nem volt tanítás. Tizenötmillió forint értékben vettünk eszközöket, sporteszköztől kezdve szemléltetési anyagokat. Bár tervünk az, hogy születéstől az elhelyezkedésig kísérje a gyerekeket, már az iskola átvétele is úgymond helyrebillentette a lelkeket – tette hozzá az igazgató.

– Az összes tanuló hátrányos helyzetű, kilencvennégy százalékuk halmozottan hátrányos helyzetű, ami óriási arány. Hatalmas szociális hiányossággal jönnek hozzánk, amit nehéz pótolni. Tehát lehet, hogy egy ideig mi jóval le leszünk maradva a kompetenciamérésen, de a nevelésben, meg a szociális képzésben sokkal többet teszünk hozzá, mint más iskola, például sokszor mi tanítjuk meg a gyerekeket a helyes étkezésre és az alapvető tisztaságra. Próbálunk abba az irányba elmenni, hogy az életre neveljük őket...

Sok a feladat, kevés a pedagógus

A tavaly szeptemberi átadás óta huszonhat tanár maradt az iskolában, hatan lecserélődtek, köztük a sokak szerint minősíthetetlenül viselkedő, azóta jogerősen elítélt tanárnő is, őt a Szolnoki­ Törvényszék megrovásban részesítette egy tizenegy éves kislány bántalmazásáért. Az intézményvezető szerint, bár a kötelező feladatokat el tudják látni, legalább még nyolc pedagógus kellene ahhoz, hogy a délutáni programokat tovább fejlesszék. A településen jelenleg délutáni tanoda is működik, itt harminc gyereknek segítenek a tanulásban és a szabadidő hasznos eltöltésében.

Az önkormányzat visszaadná állami fenntartásba az iskolát

– Amióta az alapítvány átvettte az iskola fenntartását, nem látunk semmilyen fejlődést – mondta Bruna László polgármester. Az önkormányzat ezért a május 23-án tartott testületi ülésén úgy határozott, az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordul azért, hogy az állam vegye vissza az alapítványtól az iskola működtetését. Bruna László szerint szakmailag nem megfelelő pedagógusgárda tanít az iskolában, nem tanulnak a gyerekek, és úgy fogalmazott, hogy a fejlődés szerinte nem csak az épületek korszerűsítéséből áll.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!