Életfán mutatják be a 120 éves a történelmet

Idén ünnepli önállóságának 120 éves évfordulóját a település. A község történelmének legfontosabb momentumait ez alkalomból igazán különleges módon, egy életfán mutatják be igazán szemléletesen.

Szilvási Zsuzsa

Életfán a történelem

Fotó: Mészáros János

A könyvtárban elhelyezett lombos fa szerteágazó ágain Kuncsorba múltjának legfontosabb történéseit sorolták fel az alkotók, akik szándékaik szerint így kívánják a legifjabb korosztály számára is minél egyértelműbbé tenni, kézzelfoghatóan szemléltetni a fiatalnak számító település mégis sok-sok évszázadra visszanyúló történelmét.

Kuncsorba ugyanis igazi ősi kun településnek számít. Területe 1240 előtt Kemej megyéhez tartozó koronabirtok volt. 1240-ben azonban a kunok kapták meg, Csorbajánosszállása, később Csorbaszállás néven ismert. Megemlítik már IV. Béla 1261. szeptember 9-én kiadott oklevelében is.

Mint oly sok más település, a török uralom alatt ez a község is több alkalommal elpusztult, elnéptelenedett, a felszabadító hadjáratok során pedig végleg lakatlanná vált.

1702-ben a német lovagrend is pusztaként vásárolta meg, akkor került a lovagok birtokába. 1718-tól a kuncsorbai pusztát Kunszentmárton bérelte.

A település 1879. január elsejével szakadt el Kunszentmártontól, és nagyközség lett. Ekkor a tiszai középjáráshoz – melynek székhelye Törökszentmiklós volt – osztották be.