Civil Konferencia: az egyik legfontosabb megtartó erő a kultúra

A Lajosmizsén megtartott nemzetközi rendezvényen ezúttal a kultúrára helyezték a fő hangsúlyt.

– Első alkalommal 2014-ben szerveztük meg a konferenciát, és minden évben más-más tematika alapján állítjuk össze a programot – nyilatkozta dr. Molnár Beáta, a Contact Mksz elnöke.

– Tudvalévő, hogy a Civil Információs Centrumoknak kiemelt feladata a külhoni magyarsággal való kapcsolattartás, melyre kiváló lehetőség egy ilyen esemény. Tapasztalataink szerint a határon túli magyarság legjobban a kultúráján keresztül tudja megmutatni önmagát, és megőrizni identitását, ezért választottuk idei konferenciánk fő kulcspontjának a kultúrát – mondta a vezető.

Az eseményen bemutatkozó fővárosi székhelyű Rákóczi Szövetség, mely Kárpát-medence-szerte működő közel 490 helyi szervezete révén tökéletesen képviseli e törekvéseket. A szintén meghívott Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására, továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény, ugyancsak e feladat jeles megtestesítője.

A megyénket képviselő civil szervezetek közül a „Karcag testvérvárosaiért” Közalapítvány a magyar és külföldi kulturális kapcsolatok ápolásában jár az élen, a számos szolnoki szervezet egyikeként működő Sziluett Művészeti és Alkotói Egyesület pedig sokrétű alkotói tevékenységet fog egybe.

– Annál élhetőbb egy település, minél több civil szervezet működik – mutatott rá előadásában Fülöp Attila, az EMMI helyettes államtitkára, aki azt is hangsúlyozta, hogy míg 2010-ben még 144 milliárd forint volt a civil szervezeteknek juttatott állami támogatás, 2015-ben már 202 milliárd forint.

Ezzel párhuzamosan a magántámogatásuk is nőtt. Arról is beszélt, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 62 ezer civil szervezet működik egyesületi vagy alapítványi keretek között. A legtöbb szervezet oktatással, kultúrával, sporttal és szabadidővel foglalkozik.

A személyi jövedelemadó egy százalékát gyűjtők száma évente 25–28 ezer, a Nemzeti Együttműködési Alaphoz pedig évente 16 ezer pályázat érkezik. Fülöp Attila azt is elmondta, a határon túli szervezetek lehetőségei azzal is bővülnek, hogy a jövőben önállóan is beadhatnak szakmai pályázatot azon egyesületek, alapítványok, amelyeknek társpályázóként korábban már volt nyertes pályázatuk.

Závogyán Magdolna, az EMMI helyettes államtitkára egy kutatás eredményeit alapul véve megerősítette, hogy az emberek nem feltétlenül a gazdaságilag jobb körülmények között működő településeken érzik jobban magukat, sokkal inkább ott, ahol aktív közösségek működnek.

A legfontosabb megtartó erő pedig a család, az oktatás és a kultúra.

Az ember családhoz, közösséghez vagy akár a nemzethez való viszonyulását a kulturális identitása határozza meg, ez a háló viszont a Kárpát-medence egyes területein meglazult. Kiemelte azt is, hogy a kultúráért felelős államtitkárság a külhoni magyar kultúra céljaira idén mintegy 110 millió forintot biztosított.

– A határon túli szórványtelepülésekre nagyon nehezen jut el az információ és az anyagi forrás. A mostani rendezvény is rámutatott, erre nagyon nagy szükség van.

– A résztvevők rengeteg információval gazdagodhattak, melyek ezt elősegíthetik, és reményeink szerint a most megkötött megállapodások is ugyanolyan valós együttműködéseknek bizonyulnak, mint a korábbiak – összegezte dr. Molnár Beáta.

A résztvevőknek lehetőségük volt kötetlen formában is építeni kapcsolataikat, két éjszakát eltöltve a helyszínen.

Kovács Berta