A kunhalmok titkai

A tisztán látás végett, a kunhalmoknak nincs sok közük a kunokhoz. A kunhalom kifejezés különböző korokból származó, más-más eredetű, emberi kéz alkotta halmokat foglal magában, szóval nem szabad a kunokhoz kapcsolni.

Igaz, hogy található olyan halom is, amit a kunok alkottak, de már bőven előttük is léteztek ilyen halmok, hiszen van olyan, ami már ötezer éves. A kunhalom kifejezést Horvát István nyelvész-történész alkotta meg, aki úgy vélte, a halmokat a betelepülő kunok hozták létre, de mint utólag kiderült, ez a gondolat hibás volt.

A kunhalmok beazonosítása az Alföldön sosem volt egyszerű feladat, a mesterségesen létrehozott, mégis a tájba beleillő földhalmok általában 5-10 méter magasak és 20-50 méter átmérővel rendelkeznek. Kúp vagy félgömb alakú képződmények ezek, melyeknek nagy része mára már sajnos elkopott.

Sok volt szántó területen is, így beszántották, de sajnos van olyan is, amit a mai napig illegális hulladéklerakónak használnak. Pedig a régészek számára ezek fontos helyek, hiszen ezeknek a mélyén az újkőkortól a népvándorlásig találhatóak leletek.

Már edénytörmelékeket, tűzhelymaradványokat, emberi és állati csontokat is ástak ki a kutatók, de találtak használati tárgyakat, kést, kardot, lándzsát, lószerszámot és edényeket is.

Az állatok kedvenc helyei közé is tartoznak ezek a halmok, mert a laza szerkezetű talajban könnyen otthonra találhatnak az ürgék és a hörcsögök, amelyek vonzzák a ragadozó madarakat.

Rengeteg legendát és hiedelmet is őriznek magukban a halmok, elég csak az Ördöngösi-halomra gondolni, ahol a népi hiedelem szerint szombat éjszakánként összegyűltek a szegedi és a vásárhelyi boszorkányok. Egy 18. századi boszorkányperben le is jegyezték az egyik vádlott vallomását, aki azt mondta: „A Ludas-halomnál az ördögnek adtam testemet és lelkemet.”

De megyénkben is található híres halom, például a tószegi Lapos-halom, ahol a több évig tartó ásatások után nemzetközileg is értékes leletek kerültek napvilágra, valamint megtalálható még a túrkevei Tere-halom is, amiről azt sejtették, hogy a nagy hun király, Attila fapalotájának helyét takarja. (A leírások szerint a 400-453-ig élt hun király egy ideig a mai Pest megyei Tápiószentmárton területén fából és kőből épült palotában trónolt.)

Túrkevén, a Bokrosihalomnál csatornázás közben került elő az a híres honfoglaláskori „ecsegi ezüst tarsolylemez”, amit ma a Nemzeti Múzeumban őriznek. A Tisza-tóhoz közeli Karcagon 24 helyi védettségű kunhalom van, néhánynak a felületét még ősgyep borítja.

Azok a kunhalmok és földvárak, amelyek túlélték az elmúlt évszázadok viharait, ma már ex-lege védettek, azaz országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek szerencsére. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság célja, hogy megőrizze és minél szélesebb körben ismertté tegye azokat a kunhalmokat és földvárakat, melyek szemet gyönyörködtető, izgalmas és érdekes szeletei hazánknak.

Ennek érdekében egy projekt keretében új kiránduló utakat és tanösvényeket is létesítettek. A már helyreállított halmok és földvárak az első állomásai annak a Duna-Tisza közét behálózó tanösvény láncolatnak, amelyre a tervek szerint felfűzik majd az összes, napjainkban még tájképi elemként is megőrződött kunhalmot és földvárat.

B.Z.

Forrás: nol.hu, greenfo.hu, turista.hu