KARCAG

2017.12.21. 20:00

Koszovóból és Ecuadorból is érkeztek diákok Karcagra, hogy a magyar talajt vizsgálhassák

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar elsőéves mesterhallgatói a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetében tartott szakmai gyakorlaton talajtani vizsgálatokkal foglalkoztak. A nemzetközi csapat öt országból érkezett.

Dr. Zsembeli József igazgató irányításával végeztek különféle kísérleteket a diákok

Fotó: Daróczi Erzsébet

– Az egyetemen tanítom őket, így a DE Karcagi Kutatóintézetében, az útmutatásaim alapján vizsgálják a hallgatók a talajmintákat – mondja dr. Zsembeli József igazgató. Két napig a vízrendezés, a drénezés tárgyak gyakorlati részéhez végeznek itt konkrét talajfizikai méréseket.

– A kutatási eredményeiket összegzik, kiértékelik, s a gyakorlat végén félévi záróvizsgát tesznek. Azért tartom fontosnak a gyakorlati napokat, mert így tudják az elméleti alapokhoz kötni a méréseket és ezzel a tudásuk is jobban elmélyül.

– A hat hallgató öt országból érkezett: van két mongol és egy angliai lány, egy-egy fiú Nigériából, Koszovóból és Ecuadorból – sorolja dr. Zsembeli József.

– Az egyetemen olyan alaptéziseket is megtanulunk, amelyek általános érvényűek, s majd a munkánk során alkalmaznunk kell, de Karcagon a magyarországi speciális, például szikes talajokkal is megismerkedünk – mondja Florent Demelezi, aki Koszovóból érkezett a mesterképzésre.

– Itt olyan ismeretanyagok birtokába jutok, amit otthon hasznosíthatok, hiszen nálunk nincsenek ilyen kutatóintézetek. Az alapképzést természettudományból szereztem, s mivel nagyon érdekel a víz problémája – hiszen nálunk sokkal nagyobb gond a vízhiány, mint Magyarországon –, ezért ezt a témát kutatom intenzíven.

„Az ismert háborús okok miatt a koszovói megmaradt vízkészletek nagyon sérülékenyek, ezért nagyon fontos, hogy óvjuk, vigyázzunk rá, hogy unokáinknak is biztosított legyen a jó ivóvíz.”

– Ha végzek, ezzel a területtel szeretnék foglalkozni, s hasznosítani, amit az egyetemen tanulok. A talajadottságok hasonlóak a mienkhez, így az itteni mérésekhez Koszovóban tudok ellenméréseket végezni.

– Nagyon kíváncsi vagyok az intézetben alkalmazott talajkímélő művelésre is – mondja a koszovói fiatalember.

Ramiro Calahorrano Ecuadorból érkezett.

– Azért választottam Magyarországot, mert az agrár- és a környezetgazdálkodási oktatás itt nagyon jó. Több ismerősöm végzett már itt. Magyarország fejlett agrárország, ahol lehet mit tanulni a szakemberektől. Én ösztöndíjprogrammal vagyok Debrecenben.

Dr. Zsembeli József igazgató irányításával végeztek különféle kísérleteket a diákok
Fotós: Daróczi Erzsébet

– A talajhasználat fontossága érdekel a legjobban. Otthon nagyon fontos téma, hogyan lehet környezetbarát, környezetkímélő módon művelni a talajt, s ehhez a tanáromtól és az itteni kutatóktól sok információt kapok.

– Hazámról sokaknak a kávétermesztés jut eszébe. Ez többnyire kisebb, pár hektáros birtokokon folyik. A huszadik században a kávé az ország fő exportcikke lett, mégsem szerzett ehhez méltó hírnevet a nem megfelelő betakarítási és feldolgozási eljárások alkalmazása miatt.

– Ezért is fontos, hogy mi, fiatalok olyan országokban tanuljunk, ahol jó példákat láthatunk a mezőgazdasági feldolgozásra – persze nem a kávéra, hanem búzára, kukoricára –, a talajművelésre és vízgazdálkodásra is – mondja a fiatalember, aki ha végez, szeretné hazájában hasznosítani a tudását.

Daróczi Erzsébet

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!