2018.01.03. 07:00
90 felett is életvidám Kulcsár Sándor – 70 éve citerázik és a 40 éves gyümölcsfája ötfélét terem
Sokan csodálkoznak rajta, kilencven felett mitől ilyen életvidám, mitől ilyen kiegyensúlyozott. Kulcsár Sándorral, a falu legendás lakójával, mindentudójával, hagyományőrzőjével egy hűvös, csapadékos kora téli napon találkozunk.
Kulcsár Sándor
Fotó: Ujvári László
A határozott megjelenés és udvariasság már magában felér egy múltidézéssel, de beszélgetésünk korántsem merült ki ennyiben.
– Élvezem a természetet, ha tehetem, kint vagyok, hiszen fontos a D-vitamin a szervezetnek. Fiataloknak is sokat mondom, ne vállaljanak olyan munkát, ami nem nekik való, az lassan, de felemészti az embert – kezdte Sanyi bácsi.
Nem is csoda a természethez való kötődése, apai nagyapja is közel száz évig élt, gyümölcstermesztéssel foglalkozott, édesapja pedig a poroszló-kétútközi Graefl-uradalom gyümölcskertésze volt.
Bár ő gyerekként még az építőiparral kacérkodott, végül ő is gyümölcsfák között találta magát. Kertészkedett és gyümölcstermesztéssel foglalkozott, a nyugdíjba vonulás után pedig ez lett az elsődleges elfoglaltsága.
Kitanulta és előszeretettel alkalmazta a gyümölcsoltást, van olyan, körülbelül negyvenesztendős gyümölcsfája, mely ötfélét terem.
A munka mellett sikeres zenei pályát futott be, mely a nyugdíj után sem hagyott alább. Idestova hetven éve citerázik, belegondolni is sok, milyen hosszú, mekkora tapasztalatot jelent hét évtized.
– Egy időben nem okozott gondot, hogy egy kétszólamos kóruséneket lekottázzak akár egy este alatt. Sokat jártunk nemzetközi citeratáborokba, emellett részt vettünk országos minősítőkön is – mesélte az 1926-os születésű zenész. Erőfeszítéseiket először bronz, majd ezüstminősítés koronázta.
Kulcsár Sándor 1950-ben, leszerelése után nősült. Mint megtudtuk, házasságukból három gyermek született, majd lelkesen sorolta négy unokája és négy dédunokája nevét.
A sok örömben viszont szomorúság is lakozik, a sors nem spórolt a megpróbáltatásokkal. Motorbalesetben veszítette el a fiát, az egyik unokától is idő előtt kellett búcsúzniuk. De a komor hangulat gyorsan derűsre vált, hiszen szeptemberben született első ükunokája.
Arra a kérdésre, mitől kiegyensúlyozott, úgy válaszolt: nagyon fontos a mértékletesség és a szabályok betartása. Munkában ne hajtsa túl magát az ember, de végezze el azt becsülettel.
Meglátása szerint fontos, hogy a fiatalok megtalálják a kertészet és a természettel való kapcsolat előnyeit, mert az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a kertművelésre mutatkozó hajlandóság, ami alapvetően a vidéki lét lelke, mely egy falu, egy adott közösség értékét is növeli.
Ujvári László