Lecsónakvaló: tegyen el télire is!

A piacokon, a boltokban olcsón lehet most hozzájutni az alapanyagokhoz, aki pedig előrelátó, az a spájzát, hűtőládáját is feltölti.

Régen nem volt ilyen olcsó a paprika és a paradicsom, már-már a kilencvenes éveket idézik az árak. A piacon például szerdán 150 forintot kértek egy kiló paradicsomért, igaz, az áru inkább paradicsomlé feldolgozására alkalmas. Egy kiló lecsónak való paprikáért pedig 200 ­forintot kértek.

De akciósan kínálják a nagyobb élelmiszerboltokban is a paprikát 220 forintért, a paradicsom valamivel drágább, ennek kilója 240–330 forint között van. De nemcsak lecsónakvalót, hanem savanyúságnak ­való alma- és cseresznye-, valamint fűszerpaprikát is lehet vásárolni, viszonylag jó áron.

Varga Árpádné nyugdíjas, akivel a piacon találkoztunk, elmondta, minden évben így a nyár vége felé ­veszi meg a család „savanyúságszükségletét”, ami egy 25 kilós zsák almapaprikát, ­tizenöt kiló cseresznyepaprikát, tíz kiló fűszerpaprikát, pár kiló paradicsomot jelent. Az öttagú családnak a következő nyár elejéig így a spájza tele van finomabbnál finomabb ételekkel.

A lecsó az egyik kedvenc, Varga Árpádné szerint a pörkölt sokkal finomabb lesz, ha egy kanál saját készítésű ­lecsót is teszünk bele, de a sült hús mellé is tehetünk lecsót, télen nagyon fel tudja dobni az ételt.

Az általunk megkérdezett háziasszonyok azt is elmondták, hogy megéri a ­saját készítésű őrölt paprikával is bajlódni, és ezt még az is ­bevállalhatja, akinek nincs kiskertje. Meg kell venni a – jelenleg 250–300 forintért kínálják kilóját – fűszerpaprikát, amit otthon felfűz­hetünk. Ehhez csak egy zsákvarró tű és pár méter vékonyabb madzag kell.

Egy termelő szerint arra érdemes figyelni, hogy a fűzni való paprika érett legyen. A füzéreket három–öt hétig utóérlelni kell, erre kiválóan alkalmas a tető alatti szellős hely. Ha a szárítás kész, akkor jön a megszáradt fűszerpaprika összetörése (van aki a csutkáját kiveszi, van aki benne hagyja, mondván, ez is növeli az olajtartalmat) és ledarálása.

Az őrölt paprikát fény- és oxigénmentesen kell tárolni. A fény lebontja a paprika színét, érdemes erre is figyelni.

Hazánkban aligha akad olyan háztartás, ahol szezonban ne lenne főétel legalább kéthetente a lecsó. Ennek oka, hogy olcsó, hamar – alig félóra alatt – elkészül és ráadásul finom is. Bár balkáni eredetű ételről van szó, ma már a magyar gasztronómia egyik alappillérének tartják.

A lecsó név Európa több országában éppen a magyar konzervvel terjedt el. Lecsóra mindenkinek van legalább egy tuti receptje. Annyi biztos, hogy az alábbi négy hozzávaló mindenképpen a ­lábasba kell, hogy kerüljön: zsiradék, hagyma, paprika, paradicsom.

Ugyancsak lecsó néven ismerik a németek, az osztrákok, az oroszok és a lengyelek is ezt az ételt, de a franciák ratatouille-nak hívják, ahol padlizsán és cukkini is kerül az alapba.

Receptek és konyhai tanácsok

A paradicsombefőzés nem ­bonyolult művelet. A megmosott paradicsomokat fél percre dobjuk forró vízbe. Így nem fő meg, de a héját könnyen lehámozhatjuk. Kivágjuk a zöldjét és felaprítjuk.

Ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, főzés előtt átnyomkodhatjuk krumplitörővel. Utána ízesítjük (só, bors, bazsalikom, ízlés szerint), főzzük, dunsztoljuk és kész. Aki a paradicsomszószt olaszos ételekhez használja, azt nem zavarja, ha darabosabb az „eredmény”.

A lecsót télire pedig úgy készítjük – mindez csupán fél óra –, hogy egy nagyobb edénybe feltesszük a paradicsomot főni. Amikor levet enged, beletesszük a felszeletelt paprikákat és a sót, majd körülbelül 10 percig főzzük. Ennek elteltével keverünk bele 1 csapott teáskanál szalicilt. Üvegekbe zárjuk, melyeket száraz dunsztba helyezünk, amíg ki nem hűlnek.

Mauthner Ilona