MÚLTIDÉZŐ

2017.12.16. 16:15

Róla eddig nem is gondolták, hogy megfordult Szolnokon, pedig úgy tűnik mégis!

A szolnoki református parókiáról nemrég megjelent írás anyaggyűjtésekor talált adat valószínűleg új névvel gyarapítja a Szolnokon megfordult neves emberek listáját.

Ravasz László református püspök dolgozószobájában

Mint kiderült, a református parókia, paplak 1937-es felépítését személyesen Ravasz László, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke javasolta.

Kizárt, hogy ezt az indítványt pusztán bemondás alapján, a helyszín ismerete nélkül tette volna a közismerten alapos és megfontolt egyházvezető, mindenképpen egy szolnoki canonica visitatiót, időközönként előírt egyházvezetői látogatást láthatunk mögötte.

De ki volt dr. Ravasz László? A magyar református egyház huszadik századi történetének legnagyobb formátumú személyisége, egyben a hazai kulturális életnek is egyik meghatározó alakja.

Amikor a háború előtt hetente tartott rádióbeszédeiben egy-egy jelentős kérdésről fejtette ki gondolatatit, még az utcák forgalmán is észre lehetett venni, hogy mennyien ülnek ilyenkor otthon, a készülékek előtt.

Ravasz László az erdélyi Bánffyhunyadon született földmíves családban, iskoláit szülővárosában, majd Székely­udvarhelyen, végül a kolozsvári teológián végezte.

Később tanulmányokat folytatott Berlinben is. Erdélyi szolgálata végén az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője lett, innen hívták meg Trianon után az anyaországba, ahol 1921-től töltötte be a Dunamelléki Egyházkerület püspöki tisztét.

Ekkor járt először városunkban, bár csak a vasútállomáson. A románok ugyanis rengeteg akkori honfitársunkhoz hasonlóan minden ingóságával együtt marhavagonban küldték az anyaországba, bár neki új hivatala jóvoltából nem kellett évekig abban is laknia valamelyik mellékvágányon.

Ravasz László református püspök
dolgozószobájában

Ettől kezdve Budapesten élt, de soha nem szakadtak meg a kapcsolatai Erdéllyel, irodalmi munkássága révén kötődött a szülőföldhöz. Írt az Ellenzék és a Kálvinista Világ című lapokba, munkatársa volt a Református Szemlének.

Egyházvezetői tevékenysége mellett nagy közéleti szerepet töltött be, számos protestáns mozgalom és szövetség elindítása mellett több irodalmi és kulturális szervezetnek is a tagja volt, munkásságát több külföldi egyetem is díszdoktori címmel ismerte el.

Ezért, továbbá személyiségének nagy hatása miatt a háború után Rákosi eltávolította az egyház éléről.

Ekkor visszavonult Leányfalura, ahol egy rövid 1956-os szerepvállalástól eltekintve mesterséges elzártságban töltötte hátralévő éveit. Az ávó tervezett ugyan ellene egy, a Mindszenty-ügyhöz hasonló koncepciós eljárást is, de azt végül ismeretlen okból ejtették.

Ravasz László 1975-ben hunyt el Leányfalun, feleségével együtt Budapesten nyugszik.

SZ.I.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!