Több mint egy kilogramm mézet kellene ennünk évente

A méztermelés, illetve méhészek helyzete az utóbbi hetekben ismét reflektorfénybe került, miután magyar kezdeményezésre az Európai Unió szakbizottsága dolgozik a mézjelentés elkészítésén.

Az anyagban hangsúlyos helyet kap az uniós piacra érkező import méz minősége, a hamisítás elleni védekezés fontossága is. Mindez alapvetően határozza meg a termék világpiaci árát. Molnár György egyesületi elnök érdeklődésünkre elmondta, hogy nemzetközi szinten – az eddigiektől eltérően – idén késő ősszel nem kezdett növekedni a méz felvásárlási ára.

Igaz, a szakemberek egy része szerint az akácméz árnövekedésére később lehet számítani, de ennek egyelőre még nem látják a jeleit. Ráadásul a világpiacon megjelenő méz mennyisége is nagyobb a korábbiaknál. Mindez pedig befolyásolja a hazai méz jövedelemtermelő képességét is.

– A világpiac hatásainak ellensúlyozására a legfőbb megoldást a hazai mézfogyasztás nagyságrendjének növelése jelentheti – mondta az egyesület elnöke.

– Egyre fontosabbá válik ez a terület, nem kerülhető el, hogy minél nagyobb figyelmet fordítsanak a termelők, a termelői közösségek a mézfogyasztás népszerűsítésére.

– Nem véletlenül alapítottuk meg idén nyáron a Jászsági Mézlovagrendet, illetve egyértelműen a következő nemzedék étkezési szokásait szeretnénk jó irányba befolyásolni az általános iskolákban, óvodákban szervezett mézes reggeli elnevezésű programokon is – emelte ki.

Molnár György hozzátette, az idei, Törökországban megrendezett méhész világkiállításon kiderült, a vendéglátó országban másfél kiló mézet fogyasztanak átlagosan az emberek éves szinten.

Hazánkban az elmúlt évek növekedését figyelembe véve is csak hetven dekás éves fogyasztási szintnél tartunk. Az elsődleges célok között szerepel, hogy a mennyiséget egy kilogramm fölé lehessen vinni.

Előtérben a magyar áru

– Általában is fontos, hogy a vásárlók előtérbe helyezzék a magyar termékeket, még ha ennek talán magasabb is az ára, ugyanakkor a vásárlással a hazai termelőket a hazai munkahelyek megőrzését segíthetik a fogyasztók – tette hozzá Molnár György.

– Németországban évtizedek óta zajlik ez a folyamat, ott – ha választani kell – akár dupla annyit is fizetnek a német termékekért.

– Ráadásul csak azt követően gondolkodnak el más nemzet árujának vásárlásán, ha a német áru már elfogyott. Magyarországon is sokat változott már a helyzet ezen a területen, de a folyamatot tovább kell vinni – vélekedett a jászsági méhészegyesület vezetője.

Banka Csaba