A családok igyekeznek előre spórolni az egyetemi évekre

A július végén kihirdetett ponthatárok hatására kezdetét vette az egyetemre való intenzív felkészülés időszaka. Bár a fiatal felnőttek sokszor a családi fészektől távoli városokban készülnek önálló lábra állni, mégis jórészt szüleik anyagi támogatására szorulnak.

A szülők vagy félretettek erre az időszakra, vagy most próbálják előteremteni a szükséges fedezetet. Nem csoda tehát, hogy pártolják a felsőfokú szakképzéseket és egyéb OKJ rendszereket, ahol némi anyagi támogatással segítik az iskolásokat eltartani. Szakmával a kezében az egyetemi jelentkezéskor munkát vállalhat, így is hozzájárulva a kiadásokhoz.

– Egyedül nevelem a két gyermekemet – mesélte egy szolnoki anyuka, aki hozzátette, hogy lányát Budapestre, államilag támogatott képzésre vették fel, és kollégiumi helyre pályázik. Ahhoz, hogy minden működjön és a költségeket fedezni tudják, fontos lesz, hogy munkát is keressen a gyermek, amivel a mindennapi kiadásokra költhet.

– Már nyáron is vállaltam diákmunkát, a keresetem egy részét különböző zenei fesztiválokra költöttem, de bőven maradt félretett pénzem az első őszi hónapokra – mondta a szolnoki Jakab Melinda, akit a Szegedi Tudományegyetem orvosi karára vettek fel.

A diákszállásokon élők nehézsége, hogy bár jó szórakozási lehetőséget biztosít a közösség, de a nyugodt pihenésre és tanulásra kevésbé van esély. Mérlegelve a kiadásokat, az előnyöket és hátrányokat, a családi kupaktanács dönt a szállásról.

Ebben az időszakban az egyetemi városokban felbolydul az ingatlanpiac. Aki megteheti, befektetésként lakást vásárol gyermekének a tanulmányok idejére, a kevés kollégiumi férőhely miatt viszont sokan albérletbe kényszerülnek, melynek díját általában a szülők fizetik.

A kevésbé népszerű és nehezebben megközelíthető városrészekben valamivel olcsóbban, az oktatási intézményekhez közel meglehetősen drágán lehet lakást bérelni. Egy-egy szoba ára elérheti a százezer forintot is.

– A kollégium helyett albérletet keresünk, szerintem sokkal barátságosabb és kényelmeseb így. A ponthatárok húzása után kezdtünk kiadó lakást keresni, de így is találtunk a barátaimmal megfelelő helyet.

– Az állami kollégiumok nagyjából húszezer forintba kerülnek havonta, a magánokért közel százezer forintot kell fizetni. Többen összefogva, az albérleti árak alacsonyabbak, az iskolához közel találtunk lakást az ismerőseimmel – mondta a szolnoki Kenyeres Martin, aki az Óbudai Egyetemen villamosmérnökként tanul tovább.

– Debrecenbe vettek fel, albérletet kerestünk, három lánnyal költözöm egy kétszobás lakásba. Talán kényelmesebb lesz így, mint a kollégiumban. A szüleimmel úgy egyeztünk meg, hogy az albérleti díjat ők fizetik, de minden másra nekem kell előteremteni a pénzt – emelte ki Horváth Veronika.

A szokásos füzet és írószerek, jegyzetek és könyvek beszerzése után, melyek a költségek alacsony százalékát teszik ki, át kell gondolnia a családnak, hogyan fog étkezni az egyetemista. A legköltséghatékonyabb a főzés, de sokuk otthonról viszi az egyheti főtt ételt.

– Vasárnap csomagolok a gyerekeimnek egy szatyorba olyan készételeket, amiket csak melegíteni kell, így talán olcsóbban is kijövünk. Azért a mindennapi reggelit, vacsorát és egyebeket maguknak szerzik be – mondta a szolnoki anyuka.

Az ösztöndíjak is fontosak

S hogy a felmerülő kiadásokat miből fedezik az egyetemisták és főiskolások? Az változó lehet. Az esetleges tandíj mellett az utazás, a szórakozás és a pótvizsgadíjak sem elhanyagolhatóak. Számítva a tanulmányi és szociális ösztöndíjakra és munkát vállalva, a fiatalok is kivehetik a költségekből a részüket, de a szülők előrelátása és gyűjtögetés is szükséges a megfelelő színvonalú egyetemi élet biztosításához.