SZOLNOK

2019.09.02. 13:58

A Debreceni Egyetem szakértői vizsgálódtak a szolnoki várban

A szolnoki várba látogattak a napokban a Debreceni Egyetem kutatói. A nemrégiben kezdődött elemzések célja, hogy minél többet tudjunk meg a helyi erősség építőköveinek érkezéséről, származásáról.

Hartai Gergely

Rózsa Péter (balra), a Debreceni Egyetem tanszékvezető docense kollégájával vizsgálta meg az erődítmény építőköveit.

Fotó: Hartai Gergely

– A régészek számára azért lehet fontos a vár kőzetanyagának kutatása, hogy megtudjuk, milyen kereskedelmi útvonalakon és honnan hozhatták ide a köveket – kezdte mondandóját a kaszárnya falai közt sétálva Rózsa Péter. A Debreceni Egyetem tanszékvezető docense a közelmúltban érkezett Szolnokra, hogy felmérje a több évszázados falmaradványok építőköveit.

A szakértő arról számolt be, hogy elemzéseik során először kőzettani mikroszkóppal határozzák meg a kőzetet. Gyakran azonban ennél kifinomultabb vizsgálatok szükségesek. Ám még ha mindenfajta elemzést elvégeznek is, sok esetben akkor sem biztos, hogy sikerül megadni az adott kőzet származási helyét.

Érdekes eredmények ám már most napvilágot láttak.

– A Vártemplom lábazatát például az egykori dzsámi kövei alkotják. Így amikor a Vártemplomot vizsgáljuk, tulajdonképpen a dzsámiról is képet kapunk! – mutatott rá a szakember. Hozzátéve, hogy egy újabb megfejtendő kérdés lehet a kutatók számára, hogy a dzsámihoz vajon honnan hozhatták az építőelemeket.

Megtudhattuk, a kövek vélhető forrásterületeinek anyagait is részletesen meg kell vizsgálni ahhoz, hogy össze lehessen vetni az itteni köveket az ottaniakkal. A korábbi vizsgálatoknak köszönhetően azonban a kaszárnyában és környékén nagy vonalakban meg lehet mondani, hogy mely vidékekről származnak az építőelemek. A művésztorony falában Gyöngyös környéki köveket fedeztek fel, de bükkaljai kőzettel is találkoztak a kutatók.

– Ez azt is mutatja, hogy amennyire lehet, a legközelebbi kőzeteket használták fel az akkoriak. A várat gyorsan kellett építeni, ezért fontos volt a közelség, és hogy hamar, bontott anyagból is be lehessen szerezni az anyagot. Tudjuk azt is, hogy elhagyott, romos templomok köveit is felhasználták a várépítés során – taglalta Rózsa Péter.

Rózsa Péter (balra), a Debreceni Egyetem tanszékvezető docense kollégájával vizsgálta meg az erődítmény építőköveit.
Fotó: Hartai Gergely

A szakértő ezután a kutatások időtartamára is kitért. Mint mondta, nehéz meghatározni, hogy meddig tarthat a vármaradványok elemzése. Ám valószínűleg több évet is igénybe vehet a török kori épület alkotóelemeinek vizsgálata.

A térség több pontjáról érkeztek kövek

Rózsa Péter hangsúlyozta, bár térségünk kőben szegény hely, ugyanakkor kőhasználati vidékek peremén fekszik.

– Ideszállítani a köveket viszonylag könnyű feladat volt. Nincs messze ugyanis a Jászság, ahol előszeretettel használtak gyöngyösi követ a középkorban. Ha pedig odáig elkerültek a kövek, onnan már Szolnok könnyen elérhető – mondta. Majd hozzátette, a Tiszán a bükkaljai köveket is rövid idő alatt lehozhatták. Míg a Buda környékéről származó szarmata mészkő is hamar a vár területére kerülhetett. Más volt a helyzet a tégláknál, amelyeket helyben készítettek.

– Tudomásunk van arról, hogy az ostrom előtt osztrák téglavető mestereket küldtek ide. Még a pontos időpontot is kivételesen jól lehet tudni! – összegezte a szakértő.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában