A Kossuth-férfiak százéves bútorai közt dolgozik az igazgatónő

– A legtöbben azt kérdezik, vajon hogyan kerülhetett Kossuth Ferenc asztala és szekrénye a múzeumba. Meg kell mondjam azonban, nem minden pontját ismerjük a történetének... – kezdte irodájában Reznák Erzsébet. A Kossuth Múzeum igazgatónője elmondta, az egykori országgyűlési képviselő hagyatékát annak idején özvegye gondozta.

Ő pedig számos értékes tárgyat adományozott a Nemzeti Múzeumnak.

– Az egészen biztos, hogy az asztal és a hozzá tartozó két szekrény Kossuth Ferenc dolgozószobájának berendezéséhez tartozott. Ezt onnan tudom, hogy van róla egy fotó, amint ennél az asztalnál ül, mögötte a szekrényekkel – folytatta az intézményvezető, akit arról is kérdeztünk, milyen érzés a különleges bútorok társaságában dolgozni.

– Már harmincnyolc éve dolgozom a múzeumban. Ezek a bútorok viszont a mindenkori igazgatói iroda berendezéséhez tartoztak. S talán nem szentségtörés, hogy műtárgyak között végezzük a munkánkat.

– Hiszen ha nem itt lenne ez a bútor, akkor bizonyára egy raktárban foglalna helyet. Annak pedig, valljuk be, nem sok értelme lenne... – mosolyodott el Erzsébet.

– Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez egy műtárgy, és csupán egyetlen darab van belőle! Ha vendégek érkeznek az irodába, gyakran szóba kerül, hogy kié ez az asztal. Ez pedig sok jó hangulatú beszélgetést generál... – folytatta.

Majd hozzátette, nagy élmény, hogy ékes darabok veszik körül a napi munka közben.

– Jó érzés, hogy az ember akkor is tud kötődni elődeihez, ha csupán egy asztal mögött ül. Ebbe akkor gondoltam bele igazán, amikor még elődöm, a korábbi igazgató ült ennél az asztalnál. Mondanom sem kell, hogy ő is nagyon szerette és vigyázott rá – tekintett a több mint százéves faremekre.

Erzsébet irodájában egy másik különlegesség is megtalálható, mivel Kossuth Lajos íróasztala is a szobát ékesíti. Az igazgatónő elmondta, olyan személy is akadt már, aki azt kérte, hadd látogathasson el az igazgatói irodába, és ülhessen le az ódon fabútor elé.

Kívánsága végül teljesült.

Kedvelték a tulajdonost

Kossuth Ferenc életének nagy részét Milánóban töltötte, s csak apja halála után tért haza. Ekkor éppen Cegléden mutatkozott a nyilvánosság előtt. Külföldről hazatérve azonban úgy tűnt, sokban eltér a kor magyar emberétől.

Másként öltözködött, akcentussal beszélt, s kezdetben nehezen értette annak a közegnek a problémáit, melybe érkezett. Az országban ezért az élcelődésnek is állandó céltáblája lett.

Cegléden viszont erre nem volt példa. Mindezt az is jól mutatja, hogy 1896 és 1914 között ötször választották meg képviselőnek.