Múltidéző

2020.02.08. 14:00

A szórakozott tudós Szolnokon tett emlékezetes látogatása

Napjainkban a vonaton közlekedők nehezen tudják elképzelni, hogy a vasút hőskorában bizony elég könnyen el lehetett téveszteni az állomásokat.

Szikszai Mihály főlevéltáros

Szabó Károly sem volt tévedhetetlen

Forrás: a szerző archívumából

Anekdoták sora bizonyítja, hogy a régi utazók bizony nemegyszer más állomáson szálltak le, mint ahová igyekeztek. Abban az időben is tájékoztatták az utasokat, a korabeli viszonyoknak megfelelően. A kalauzok az állomások előtt hangos kiabálással mondták be a neveket és a peronon is elismételték, de hát ettől még el lehetett téveszteni a megállókat.

Szabó Károly sem volt tévedhetetlen
Fotó: a szerző archívumából

A vasút humora című kiadvány közöl egy anekdotát Szabó Károlyról. A híres tudósról annyit illik tudni, hogy 1824-ben született a Békés megyei Köröstarcsán, és éppen százharminc esztendeje, 1890-ben hunyt el. Életművének legmaradandóbb alkotása a Régi Magyar Könyvtár című háromkötetes mű. Ez tulajdonképpen egy hatalmas bibliográfiai adatbázis, amely a régi magyar nyomtatványokat foglalta jegyzékbe. De Szabónak más munkái szintén ismertek, hiszen történetírói tevékenységet is végzett. Legalább százötven tudományos igényű cikket, tanulmányt tett közzé a korabeli folyóiratokban, szaklapokban. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is.

Sokat utazott, általában vasúton. Azt nem tudjuk, hány alkalommal járt Szolnokon, de egyszer biztosan. Igaz, akkor tévedésből! Éppen a Debrecen–Szolnok–Budapest vonalon utazott, mivel dolga akadt a fővárosban, az egyetemi Könyvtárban. Ő is a „szórakozott professzor” nevet viselők csoportját gyarapította. Egy cseppet sem figyelte a kalauz kiabálását, és leszállt az egyik állomáson, gondolva megérkezett úti céljához. Az ott várakozó bérkocsiba beugrott, és mondta a bakon ülőnek, hogy hajtson az Egyetemi Könyvtárba. Miután az kérdőn meredt rá, jól leteremtette: „Hát, maga azt sem tudja, hol a híres könyvtár? Hát a Ferenciek terén!”

A kocsis megindult, de mindenféle ismeretlen utakon hajtott keresztül.

– „Megállj gazember, nem fizetek azért többet! Azt hiszed, valami vidéki pasas vagyok” – morgott magában a tudós. A fogat egyszer csak megállt a „Ferenciek terén”. Nagyot nézett Szabó professzor, mert ismeretlen volt számára a környék. Csak nehezen jött rá, hogy Szolnokon szállt ki, és a bérkocsi a Ferences templom elé vitte. Így kénytelen volt visszamenni az állomásra, és egy következő vonattal tovább utazni Budapestre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában