A veszélyhelyzetben sem álltak le az ügyészségek

Idén decemberben lesz tíz esztendeje, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség élére kinevezték dr. Varga Árpádot, aki dr. Fekete Jenő haláláig a főügyész helyetteseként tevékenykedett. Amikor a koronavírus-világjárvány Magyarországon is megjelent, az élet minden területén rekordgyorsasággal kellett új feltételekhez alkalmazkodni.

Az ügyészségi munkavégzéseket is néhány nap alatt kellett átszervezni, amiben hiba nem lehetett, hiszen a társadalom megítélése szerint az ügyészség (is) egy fontos bizalmi testület. Az átmenetet az esetükben is zökkenőmentesen kellett végrehajtani. Az eddigi tapasztalatok szerint ez sikeres volt.

– Mint mindenkit, engem és persze a családom összes tagját is hirtelenül és váratlanul érintett, hogy néhány héttel ezelőtt, egyik napról a másikra teljesen megváltozott az életünk. S, miután az élethez alkalmazkodni kell, mint mindenki, így mi is ezt tettük. Az ügyészség új munkarendje működőképes.

– A munkahelyen a személyes találkozásokat a minimálisra csökkentettük, egy épületen belül is telefonon beszéljük meg az ügyeket. Az ügyfélfogadás a veszélyhelyzet alatt szünetel. Az ügyfelektől az elektronikus vagy postai úton küldött beadványokat fogadjuk. Az ügyiratforgalom némileg csökkent, de nem az ügyfelekkel való kapcsolattartás átalakulása miatt. A bíróság előtti eljárásokban előtérbe kerültek a távmeghallgatások.

– Az elsők között végrehajtott óvintézkedések között szerepelt, hogy maszkokat, gumikesztyűket, fertőtlenítőket osztottunk szét. A munkánk jellege miatt széles körben van lehetőség az otthoni munkavégzésre, ugyanakkor az alkalmazottaink mintegy fele normál munkarendben, a munkahelyén dolgozik. A helyetteseimmel rotációban dolgozunk – számolt be az ügyészségben történt változásokról dr. Varga Árpád.

A megyei főügyész azt is elmondta, a vádhatóság a veszélyhelyzetben és a rendkívüli ítélkezési szünet megszűnése után is a törvényi határidőket betartva végzi munkáját. Érdeklődésünkre, miszerint a „rendkívüli állapot” súlyosbíthat-e büntetési tételeket, dr. Varga Árpád jelezte, a mostanában elkövetett bűncselekmények elbírálása során a veszélyhelyzet alatti elkövetés szóba jöhet súlyosbító körülményként, de a vagyon elleni bűncselekmények esetében, a közveszély színhelyén történő elkövetés súlyosabb megítélést von maga után.

S, hogy „civilként” hogyan éli meg a korlátozásokat a főügyész, arról is őszintén beszélt hírportálunknak:

– Akárcsak az ügyészségeken az ügyfelek és munkatársaim között, a családomban is minimálisra csökkentek a személyes találkozások. Tulajdonképpen ezt viselem a legnehezebben. Három lányom és öt unokám van, őket manapság csak a számítógépen keresztül láthatom, s beszélhetek velük. A nyolcvanas évei közepe táján járó édesanyámmal pedig telefonon tartom a kapcsolatot, s bármennyire is fájó, de az ő egészsége és biztonsága érdekében nem látogatom, csupán segítek neki a napi teendőiben.

– Feleségem, aki ugyancsak aktív állásban van, ő kizárólag otthonról dolgozik. Sokat jártunk, keltünk, utaztunk, érdeklődtünk a szűkebb pátriánkban és a nagyvilágban, ez most nincs. Szerencsére a házunk kertje ad elegendő tavaszi munkát és jó levegőt is manapság. Minden más tekintetben marad a türelem, a kitartás, a szabályok betartása és a bizakodás. Hit nélkül minden ember reménytelen – vélekedik interjúnk végén a 65 esztendős, a jelen helyzetben maga is veszélyeztetett korú dr. Varga Árpád.

A martfűi rém „irányította” a pályára a megyei főügyészt

Dr. Varga Árpád többször is mesélt arról, hogyan került jogászi pályára. Klubszinten, versenyszerűen úszott, sportotthona a Damjanich uszoda volt. Úgy tizenkét esztendősen, a zuhanyhíradóban hallott akkortájt a martfűi rém sorozatgyilkos bűneseteiről. Az ügy annyira felkeltette a figyelmét, hogy elhatározta, jogi pályán tanul tovább.

A szakmai ranglétrát megjárva, 2010 decemberében a megye főügyészének nevezték ki. Szakmai hitelességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy számos elismerés mellett 2018-ban, a budapesti jogászbálon átvehette az ügyészi életműdíjat.