Boldogabbnak vallják magukat a szolnokiak, mint két éve

Megyénkben azonban idén már csak átlagon alul vallották boldognak magukat az emberek, szemben az egy évvel ezelőtti átlagosan boldoggal. Ismét fentebb lépett hazánk a világ országait a lakosaik boldogságszintje alapján rangsoroló listán a legfrissebb jelentések szerint.

A 156 országot tartalmazó lajstromon 2012-ben még a száztizedikek voltunk, idén viszont már feljöttünk a hatvankettedik helyre.

Az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve végzett felmérést Magyarország 832 településén élő 17–89 éves férfiak és nők megkérdezésével.

A boldogságtérképről leolvasható, hogy a megyénket is magában foglaló Észak-Alföld régióban élő emberek tavaly még csak átlagosan boldognak mondták magukat, idén viszont már átlagon felül boldogok.

Ez főként a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhető, szűkebb hazánkban ugyanis csökkent a boldogságszint.

A megyeszékhelyek közül Tatabánya Magyarország legboldogabb városa. Az utolsó két helyet pedig Salgótarján és Miskolc foglalja el. Hátulról a harmadik Kaposvár, a negyedik pedig Szolnok.

Meg kell azonban jegyezni, hogy igen csekély a különbség megyeszékhelyünk és az azt megelőző városok (Budapest, Szeged, Békéscsaba, Nyíregyháza) boldogságszintje között. Az is pozitívum, hogy a 2017–2018-as adatokhoz képest idén boldogabbnak vallották magukat a Szolnokon élők.

Vatai Soma szociálpedagógus, a Boldog Iskola program szolnoki koordinátora szerint téves beidegződés alakult ki az emberekben arra vonatkozóan, hogy mi tesz minket boldoggá.

– Ezt a kérdést is nagyon sokan átültetik egyfajta anyagi szemléletbe, tehát azt gondolják az emberek, hogy attól boldogok, ha nagyon sok pénzük van. Örök érvényű azonban az az igazság, hogy a pénz nem boldogít – fejtette ki a szakember.

– A Boldog Iskola program is azt tűzte ki célul, hogy vegyük észre, milyen apró dolgok történnek körülöttünk, amelyek elősegítik az életben való boldogulást. Ezeket azonban az emberek általában csak akkor értékelik, ha komoly betegség vagy csalódás éri őket.

– A boldogság azonban több mindenből tevődik össze. Maslow piramisát nem tudjuk meghazudtolni.

„Tehát a fizikai szükségleteimtől egészen a karrieremig minden alponton kell, hogy legyenek sikerélményeim ahhoz, hogy boldognak érezzem magam.”

– Itt fontos megjegyezni azt is, hogy a pozitív megerősítéseknek és a szavaknak milyen ereje van, hiszen ezek is hozzájárulnak boldogságszintünk fejlődéséhez – hangsúlyozta Vatai Soma.

A nők elégedettebbek a helyzetükkel

Az idei boldogságtérkép rávilágított, hogy a nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat. Emellett megerősítette a felmérés azt is, hogy akik gazdagnak vagy jómódúnak vallják magukat, azok boldogabbak, mint ahogy a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házasságban élők is. Változatlanul a 36–50 évesek korcsoportjába tartozó férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb.

Az új adatok arra is rávilágítottak, hogy a kistelepüléseken élők boldogabbak, mint a városiak. Jelentős változás viszont a 2017-es és 2018-as eredményekhez képest, hogy a köztisztviselők csoportjában a legmagasabb a boldogságszint, megelőzve a vállalkozókat.