Borbély Imre mindig szívügyének érezte a tiszafüredi sportéletet

Éppen a rendszerváltozás évében, 1989. március 15-én adták át az olimpiai bajnok öttusázóról, Benedek Gáborról elnevezett sportlétesítményt. Az egyeki születésű Borbély Imrét rögtön az intézmény vezetésével bízták meg.

– Nagyon hálás vagyok, amiért olyan munkatársaim voltak, akik ismerik az intézményt, a sajátjuknak érzik. Elhivatottan szolgálták és szolgálják ma is a város lakosságát – hangsúlyozta már a beszélgetés legelején. – Elérkezett azonban a nyugdíjba vonulás ideje, ez a természet rendje. Ilyenkor az ember átadja a terepet a fiataloknak, új elképzelések kapnak lehetőséget – vélekedett Borbély Imre.

A Tiszafüredtől alig tizenöt kilométerre fekvő, Hajdú-Bihar megyei Egyeken született, általános iskolai tanulmányait is az ötezer lelkes nagyközségben végezte. Nehéz anyagi körülmények között éltek.

– Szüleimet és nagyszüleimet varázslónak tartom, hogy minden gondjuk ellenére támogattak minket és biztosították a feltételeket a tanulásunkhoz – magyarázta. – Hogy boldogulni tudjunk, szakmát kellett tanulnom. Balmazújvárosra kerültem szakmunkásképző iskolába. Végül mezőgazdasági gépszerelő végzettséget szerzett, majd érettségit tett Debrecenben.

Tizenegy év a Hortobágyi Járműgazdaságban, majd élve az adódó lehetőséggel, Tiszafüredre költöztek. Felesége gyógypedagógusként dolgozott, míg ő a városüzemeltetés elődjének vezetője lett. A sport mindig meghatározó szerepet töltött be az életében, Egyeken és Tiszafüreden sokáig versenyszerűen futballozott.

– Hatalmas megtiszteltetés volt, mikor felkértek az újonnan épült városi sportcsarnok vezetésére – fejtette ki. Az állás betöltéséhez el kellett végeznie a Testnevelési Egyetem szervező szakát. Bár volt jó néhány álmatlan éjszakája, hatalmas élményt jelentett számára, híres sportolókkal és olimpikonokkal ismerkedhetett meg, a magyar sportélet színe-javával.

– Úgy gondolom, sikerrel láttuk el feladatunkat, hiszen nem tudok róla, hogy bárki panaszt tett volna az intézménnyel kapcsolatban – jegyezte meg.

Sikerült kiszolgálni a felmerülő igényeket, a rendezvényeket és a város oktatási intézményeit. Komoly élvonalbeli klubok, nemzeti válogatottak fordultak meg a létesítményben. A magas kihasználtság azonban nyomot hagyott az ingatlan állapotán.

– A sportcsarnok felújítása és korszerűsítése már nem várhatott tovább, évtizedekkel sikerült megnyújtani a létesítmény élettartamát – érvelt Borbély Imre.

Az eredményes munkához támogatókra volt szükség. Az elmúlt évtizedek során egy önzetlen, segítőkész, sportszerető közösség alakult ki Tiszafüreden. Meglátása szerint nem csupán intézményben, hanem városi sportéletben kellett gondolkodni, hiszen csak így lehetett egyensúlyt teremteni, és lehetőséghez juttatni minden sportolót, civil szervezetet.

– Sokat köszönhetek a feleségemnek, aki nagyban támogatta a sportcsarnokban végzett munkámat. Míg én itt próbáltam helytállni, ő vitte a család ügyeit és a gyermeknevelést – jegyezte meg nejét méltatva. Negyvenkét éve házasok, két fiuk van, már unokával is megajándékozták őket.

Az életében bekövetkezett változáshoz persze nem volt könnyű alkalmazkodnia. Nehéz volt megszoknia, hogy harminc év után megváltoznak a hétköznapok.

– Gépész ember vagyok, van egy műhelyem, sok időt töltök ott, de igyekszem minél többet lenni a családommal is – beszélt a hétköznapokról.