Interjú

2018.11.23. 19:46

Digitális Nyílt Napot tartottak a Szolnoki Törvényszéken

A Szolnoki Törvényszéken 2018. november 23-án Digitális Nyílt Napot tartottak, melyen Kissné dr. Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnöke és az Országos Bírósági Hivatal képviselői mutatták be az elmúlt hat évben a magyar bíróságokon megvalósított elektronikus fejlesztéseket.

Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya

Az érdeklődők külön standokon ismerhették meg a bírósági távmeghallgatást, a beszédfelismerő, beszédleíró szoftverek alkalmazását, megtudhatták, mit takarnak a „Digitális Bíróság” Projekt és az „Új generációs képzések” kifejezések. Mi is ezekről kérdeztük a Törvényszék Elnökét.

– Mit takar a távmeghallgatás?

– A bírósági távmeghallgatás keretében a bíróságok, az alkalmazott modern video-kommunikációs technológiának köszönhetően más épületben, más városban, vagy akár más országban tartózkodó személyeket is kihallgathatnak.

– A tanúnak, igazságügyi szakértőnek vagy akár peres félnek ugyanis nem kell a tárgyalás helyszínére utaznia, elegendő a legközelebbi olyan bíróságra bemennie, ahol a távmeghallgatáshoz szükséges technikai feltételek adottak.

– Milyen technikai felvételei vannak a távmeghallgatásnak?

– A távmeghallgatáshoz a legmodernebb kamerákkal, mikrofonokkal és monitorokkal felszerelt speciális tárgyalótermek szükségesek, melyeknek elektronikus kapcsolatban kell lenniük egymással.

– Hány ilyen bírósági tárgyalóterem van ma az országban? Megyénkben is van ilyen?

– Az országban jelenleg 72 db távmeghallgatásra alkalmas bírósági tárgyalóterem van, melyből 3 db a megyénkben, a Szolnoki Törvényszék főépületében került kialakításra.

– Hogyan kell a gyakorlatban elképzelni a távmeghallgatást?

– Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy pl. a Szolnoki Törvényszéken zajlik egy tárgyalás, melyen a bíróság egy tanút hallgat ki. Ez a tanú azonban nem a szolnoki tárgyalóteremben, hanem pl. az Egri Törvényszék hasonló felszereltségű tárgyalótermében tartózkodik.

– A bíró Szolnokon kérdezi, ő pedig Egerben válaszol a bíró kérdésére, az élő audio-vizuális kapcsolatot pedig mikrofonok, hangfalak és monitorok biztosítják a két helyszín között.

– Milyen előnyei vannak a távmeghallgatás alkalmazásának?

– A forradalmi újításnak köszönhetően már lehetőség van arra, hogy az ország másik részén, vagykülföldön élő tanúknak ne kelljen átutazniuk az országot, vagy akár fél Európát ahhoz, hogy pl. egy szolnoki bírósági tárgyaláson vallomást tegyenek, elegendő, ha bemennek a legközelebbi olyan bíróságra, ahol működik a bírósági távmeghallgatás. Ezzel jelentősen gyorsíthatók a bírósági eljárások és lényegesen csökkenthetők az eljárási költségek.

Számos bírósági ügyben olyan személyeket kell meghallgatnia a bíróságnak, akik szabadságvesztés büntetésüket töltik. Az alkalmazott technikának köszönhetően a jövőben őket sem kell a bíróságra szállítani, a bíróságok és a büntetés-végrehajtási intézetek között ugyanis szintén lehetőség van távmeghallgatás tartására.

Emellett sok esetben tanú- és áldoztavédelmi szempontból is előnyös lehet, ha a bűncselekmény szemtanújának vagy sértettjének fizikálisan nem kell egy helyiségben lennie a vádlottal, amikor kihallgatja a bíróság. A távmeghallgatás erre is megoldást jelent.

 

– Mit jelent a gyakorlatban a beszédfelismerő szoftverek alkalmazása?

– A bíróságokon rengeteg iratanyag keletkezik. Elég csak a nemegyszer többszáz oldal terjedelmű tárgyalási jegyzőkönyvekre és ítéletekre gondolni, melyek leírása sok időt vesz igénybe.

– Ezt könnyítik meg a beszédfelismerő, vagy más néven beszédleíró szoftverek, melyek a diktált szöveget azonnal számítógépen szerkeszthető szöveggé alakítják, lényegesen meggyorsítva és megkönnyítve az írásba foglalást.

– Mit értünk „Digitális Bíróság” projekt alatt?

– „A bírósági igazgatás további elektronizálása”, vagy más néven „Digitális Bíróság” az Országos Bírósági Hivatal 2017. augusztus 15. és 2018. december 31. között, a Széchenyi 2020 program keretében, Európai Uniós támogatásból megvalósuló országos projektje, melynek átfogó célja a bírósági bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentése, mind a bíróságok belső működése, mind az ügyfelek hivatali ügyintézésre fordított ideje és költségei vonatkozásában.

– Milyen fejlesztéseket foglal magában a projekt?

– A belső működés szempontjából lényeges előrelépés, hogy a projekt keretében megújul a bírósági határozatok közzétételének rendszere: a döntések egységes, jól kereshető határozattárban, egy jól működő kereső alkalmazásnak köszönhetően lényegesen egyszerűbben és gyorsabban lesznek elérhetőek.

– Emellett közvetlen kapcsolat épül ki a bíróságok és az elektronikusan elérhető közhiteles nyilvántartások között, ami várhatóan jelentősen megkönnyíti a bíróságok munkáját.

– Az ügyfelek szempontjából fontos újítás, hogy a bírósági periratok elektronizálásával az ügyfelek az interneten keresztül akár otthonról is betekinthetnek majd a folyamatban lévő bírósági ügyeik irataiba. Ehhez nem kell bejönniük a bíróságra, amivel időt és pénzt spórolhatnak meg.

– És mit takarnak az „Új generációs képzések”?

– Az „Új generációs képzések” a magyar bírósági képzési struktúra egységes elnevezése. Európában egyedülálló oktatási megoldások összessége, melyek a bírói pályára készítik fel a bíróságokra felvételt nyert jogászokat.

– Képzésükben a hagyományos előadások, távoktatás és önképzés formájában megvalósuló elméleti oktatás mellett egyre fontosabb szerephez jutnak a kommunikációs készséget, az emocionális intelligenciát és a motiválhatóságot fejlesztő ún. soft skill tréningek is.

– A 2019-es év egyik képzési nóvuma a bírósági fogalmazók, bírósági titkárok, a határozott időre kinevezett bírák és a képzésük kapcsán velük őket támogató bírák speciális célcsoportjai központi képzéseinek megújítása, számos pilot képzés lebonyolítása lesz.

– A fejlesztések alapjául az eddig lezajlott képzésekre vonatkozó résztvevői visszajelzések és 2018 tavaszán lefolytatott kérdőíves vizsgálat szolgált. Ezek alapján rajzolódott ki a bírósági szervezet képzéséért felelős Országos Bírósági Hivatal számára, hogy az OBH elnöke által kijelölt stratégiai célok megvalósítása érdekében szükségessé vált a bírói életpálya elején tartók kompetenciafejlesztésének újragondolása.

– A fogalmazók felvételi eljárásának koncepciójához hasonlóan a fókusz immár nemcsak az egyes célcsoportok munkavégzéséhez, speciális feladataihoz szükséges ismeretek elsajátításán van, hanem ezeknek az ismereteknek a készségszerű, rugalmas, kreatív és konstruktív alkalmazásán.

– Hangsúlyossá vált a szemlélet és attitűd-formálás is, ami elsősorban a saját, egyéni tanulási útért való felelősségvállalásra és proaktív, motivált részvételre épít.

– A tervek szerint a kifejezetten szakmai jellegű központi képzések tartalmukban még inkább gyakorlat-orientáltak lesznek, a tapasztalt és szakértői tudással rendelkező képzők azonban már nem előadás, hanem interaktív workshopok keretén belül vitatják meg a résztvevőkkel a szakmailag legizgalmasabb, a munkavégzés szempontjából pedig a leghasznosabb tudnivalókat.

– A képzők képzése így kiegészül csoportvezetési technikákkal és szociálpszichológiai ismeretekkel is, és pl. az instruktorok tapasztalatainak megosztására is sor kerül a Magyar Igazságügyi Akadémián.

További, nemzetközileg is újdonságnak számító változás a résztvevők soft skill fejlesztése, vagyis mindazon készségek és képességek fejlesztése, amelyekre társas kapcsolataink során támaszkodunk

– Ilyen készség többek között a kommunikáció, a tárgyalókészség, a problémamegoldó képesség vagy a konfliktuskezelés. Az új típusú képzések fejlesztésének aktív közreműködője az érintett célcsoport tagjaiból toborzott fejlesztő team, a soft skill képzések trénerei pedig a Bírósági Coach-tréneri Hálózat tagjai lesznek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában