Ezernégyszáz kunszenti katona sorsát ismerteti a történész

– Elkészült az első világháborús, helyi kötődésű katonákról szóló könyv, jelenleg a nyomdai munkálatok zajlanak – mondta a kutatásáról Szabó Sándor, az ifjú történész, aki alig várja, hogy a nagyközönség is kézbe vehesse a kötetét.

– Sok kunszentmártoni meg fogja találni a könyvben a nagyapját, dédapját, ükapját. Erre azért is van esély, hiszen ezernégyszáz ember sorsát ismertetem. Több esetben viszont nem találtam a katonákról levéltári adatot, hiszen a második világháború idején számtalan irat és dokumentum megsemmisült – mondta.

A történész fő kutatóhelye a levéltár – vallja Szabó Sándor, aki a kunszentmártoni Szent Márton-plébánia anyakönyveit is gyakran forgatja.

– Meg kell említeni, hogy a könyvtárak, múzeumok adatbázisai, forrásai is nélkülözhetetlenek egy-egy kutatás kapcsán. De a két világháborús kutatás nem lehetett volna ilyen kiterjedt, ha a város lakossága nem juttatja el hozzám a családban féltve őrzött fényképeket és egyéb dokumentumokat, ezért nagyon hálás vagyok nekik.

A könyvből megtudhatják az olvasók, hogyan épült fel a Hősök szobra és hol ültettek fákat a kunszentmártoniak a fronton elesett szeretteik emlékére. Egyes fejezetekben betekinthetnek a hátország, a városnak a háború idején zajló életébe is. Láthatják az összefogás és a hazaszeretet példáit, amelyek a legnehezebb időkben is erőt adtak és jellemezték a település közösségét. A frontról hazatérőket és az elesetteket egyaránt nagy tisztelet övezte. Az olvasók több száz levélből, két harctéren íródott naplóból és egy két és fél évig vezetett hadifogolynapló soraiból ismerhetik meg katonák mindennapjait. Akadt, aki csak 1933-ban tudott életjelet adni magáról a távoli Szibériából.

– Célom volt, hogy megemlékezzem ükapáimról – Sipos Istvánról, Dávid Mihályról, K. Lapu Gáborról, Mizsei Péter Pálról –, akik hősiesen védték a magyar hazát. Így munkámat az ő emléküknek ajánlom – hangsúlyozta Szabó Sándor, aki jelenleg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idejének kunszentmártoni vonatkozásait kutatja.

– Azt szeretném megtudni, hogy merre harcoltak a nemzetőrök, hogyan irányították a városatyák a települést a forradalom és szabadságharc alatt. Természetesen emellett folyik a második világháborús kutatás is, melynek célja, hogy hasonlóképpen mutassam be a kunszentmártoni katonák háborús mindennapjait és a hadifogságuk időszakát, mint az első világháborús kötetben. Illetve egy méltó megemlékezéssel készülünk a trianoni diktátum századik évfordulójára is – avatott be a részletekbe.

– Találtam egy 1933-ban íródott levelet, ami a Kunszentmártoni Híradóban jelent meg. Egy kisgyermek karácsonyi kívánságát tartalmazza, ahol a Jézuskától azt kéri, hogy a magyar katonák visszafoglalhassák a hazát – mesélte a történész, majd hozzátette, hogy az iromány minden sorából a hazaszeretet beszél.

– Azt hiszem, a kutatásnak sosincs vége. Mindig előkerül egy-egy érdekes dokumentum, levél vagy fénykép, ami új lendületet ad – vélekedik Szabó Sándor, akinek célja, hogy az említett két témában is kötetet szerkesszen. Azokkal ugyanis még teljesebb képet adhat Kunszentmárton történetéről és egykori lakóiról.