INTERJÚ

2019.04.02. 20:00

Fenntartható divatot! – mert olcsó ruháink valódi árát más fizeti meg

Milyen ruhát visel most? Farmert? Pólót? Alsóneműt biztosan. Olvasóink öltözetét látatlanban ugyan nem tudom kitalálni – bár az azért mókás lenne –, de arra mérget veszek, hogy az éppen viselt ruhadarabok között akad olyan, melynek címkéjén ez áll: made in China. Esetleg Banglades. És hogy valójában kik készítik a ruháinkat? Erről, a ruhadarabok előállításával és szállításával járó mérhetetlen környezet- és vízszennyezésről, valamint a megoldásokról és a tudatos vásárlásról beszélgettük Mengyán Eszterrel, a fenntartható divat szakértőjével.

Borda Zsanett

Fotó: Mészáros Virág

A modern ember mai életstílusa hosszútávon nem fenntartható. És ha nem akarok csapongani e cikk írása közben, kitérni például a nagyipari állattenyésztés, a gyárak, a közlekedés, a szemetelés okozta – remélhetőleg még visszafordítható – környezetkárosításra, akkor azt kell mondjam, az egyetlen megoldás, ha egyre többen válunk tudatos fogyasztóvá. Nyilván a legjobb lenne életünk minden terén azzá válni, de ha máshol még nem megy, hát kezdjük a ruházkodással.

Mengyán Eszter, a fenntartható divatról szóló Holy Duck! blog szerkesztője, újságíró, a közelmúltban érdekes előadást tartott Az olcsó ruhák valódi ára címmel a Verseghy Ferenc Könyvtárban, Szolnokon.

Ön ismeri például a fast fashion fogalmát? Már egy kevés angol nyelvtudással kitalálható, nagyjából mit is takar ez a két szó, azt azonban biztos, hogy kevesen sejtik, a fast fashion a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb iparágává nőtte ki magát.

Bevallom, a cikk előkészítése közben eszembe jutott, egy tapasztalt, a szakma ösvényét régóta taposó újságíróval interjút készíteni talán túl nagy falat lesz. Mégiscsak nagyobb a nyomás, na.

Aztán találkoztam Eszterrel, egy végtelenül közvetlen, elhivatott nővel, aki tiszta szívével hisz abban, amiért harcol. Őszinte mosollyal, szeretettel fogadott, eloszlatva ezzel minden kételyemet (félelmemet?).

Feltettem hát neki néhány kérdést, hogy egy olyan ember szavaiból láthassunk rá jobban a témára, aki szakértőként képes hitelesen és érthetően átadni a tudatos vásárlóvá válásunkhoz szükséges információkat.

Mengyán Eszter, a fenntartható divat szakértője.
Fotó: Mészáros Virág

– Mi is az a fast fashion pontosan?

– Szentesi Réka divatkutatótól tudom, hogy a fast fashion, mint gyártatási modell körülbelül a hetvenes évek óta létezik. Érdekvédelmi lépésként az amerikai textilgyártók találták ki, mégpedig azért, hogy fel tudják venni a versenyt a külfölddel, és a saját piacukat védjék azáltal, hogy gyorsabban tudják kielégíteni a piaci igényeket – kezdte a szakértő.

– Réka, aki velem együtt a Fashion Revolution Hungary tagja elmondta, hogy a fast fashion kizárólag a profitra megy rá, semmi másra. A márkák folyamatosan generálják a trendeket, a boltok – a korábban évi két szezon helyett – három-négy hetente kapnak új kollekciókat.

„Ezzel elhitetik velünk, hogy divatjamúltak vagyunk, ha nem a vadiúj cuccokban járunk.”

– A gyártás sokszor környezetszennyező és kizsákmányoló: a ruhagyártásnak a világ legszegényebb országai adnak helyet. A fast fashion problémája nagyon komplex: a gyártástól a legyártott ruhák szállításán, majd a nem eladott vagy használtan visszavett ruhák kezelésén át sok-sok olyan probléma van vele, amelyet meg kellene oldani ahhoz, hogy a divatipar ne a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb iparága legyen.

– Tudjuk, hogy ki(k) készíti(k) a ruháinkat?

– Legtöbbször nem, hiszen elképzelésünk sincs arról, hogy a kedvenc blúzunkat egy 18 éves bangladesi varrónő készítette el a héten a hatodik munkanapjának a kilencedik órájában. A „Ki készíti a ruháinkat?” („Who made my clothes?”) kérdésre épül egy nagy nemzetközi mozgalom, a korábban is említett Fashion Revolution, amely arra biztat bennünket, ruhavásárlókat, hogy a ruháink származási helyére, gyártási körülményeire is legyünk kíváncsiak.

„Igenis érdekeljen bennünket, mennyi kemikália, festékanyag, műanyag érintkezik a bőrünkkel a ruháinkon keresztül.”

– És érdekeljen az is, mi annak az 1200 forintos felsőnek a valódi ára. Szerencsére vásárlóként rengeteget tehetünk, hogy a divat a jövőben ne okozhasson ekkora kárt a környezetünkben, a levegőben, a vizeinkben.

A textilhulladék az egyik legjelentősebb szennyezőanyag Délkelet-Ázsiában.
Fotó: Shutterstock

„Nézz meg egy kínai folyót és megtudod, mi lesz a következő év legdivatosabb színe!” Ismerősen cseng ez a mondás? Sajnos nem alaptalan, hiszen a ruhaipar – a talajon túl – a folyókat is nagy mértékben szennyezi. Számos helyen még nincsenek annyira szigorú szabályozások a környezetszennyezéssel kapcsolatban, így azt a hatalmas mennyiségű festékes vizet, mellyel ruháinkat színezik, sok esetben egyszerűen beleengedik a folyókba – tudtam meg Eszter szolnoki előadásán.

– Hogyan jöttél rá, hogy a divatiparnak van egy sokak számára nem ismert, de annál sötétebb oldala?

– Főszerkesztőként dolgoztam egy kis online magazinnál. Több év kihagyás után újra elkezdtem cikkeket is írni és témagyűjtés során találkoztam a fenntartható divattal, a Fashion Revolution mozgalommal. Akkor fizettünk elő a Netflixre, ahol megnéztem a The True Cost című dokumentumfilmet, ami után napokig nem tudtam megnyugodni.

„Mindig is érdekelt a divat, de hol voltam, amikor ennyire drasztikusan átalakult?! Miért nem vettem észre?!”

Eszter blogján sok olyan meghökkentő statisztikát láthatunk, amit a legtöbben sosem gondoltunk volna.

Íme, néhány közülük:

  • A divatipar a 10 legkörnyezetszennyezőbb iparág egyike.
  • Egyetlen pamutpóló előállításához 2720 liter édesvízre van szükség. Ez a mennyiség egy átlagos ember 3 évre elegendő ivóvize is lehetne.
  • Egy felmérés szerint csupán háromszori viselet után a nők 33 százaléka úgy érzi, a szóban forgó ruhadarab már túl régi.
  • Évente 80 milliárd ruhadarab készül. Ez 400 százalékkal több mint 20 évvel ezelőtt, 1996-ban.
  • A ruhagyári munkások 85%-a nő, akik naponta kevesebb mint 3 dollárt keresnek.
  • Ezeket a számokat látva már csak arra voltam kíváncsi, Eszter szerint hogyan kezdje el a környezete megóvásáért tenni akaró ember a fenntarthatóbb vásárlást. A válasz egyszerű: úgy, hogy nem vásárol.

    Tudom, elsőre furcsán hangzik, de a #vásároljaszekrényedből mozgalomban hiszek. Rengeteg ruhánk van, fedezzük fel ezeket újra, viseljük őket kreatívabban, mint eddig, kombináljuk őket másképp, mint korábban. Előbb ismerjük meg önmagunkat, a stílusunkat! Ne a vásárlás legyen élmény, hanem a saját, meglévő ruháink viselése – zárta gondolatait Mengyán Eszter.

    Fotó: Mészáros Virág

    A fenntartható divat témája a következő hetekben ráadásul abszolút aktuális lesz, hiszen 2013 óta minden év április 24-e a Divatforradalom Napja. A dátum nem véletlen, 2013. április 24-én ugyanis összeomlott egy nyolcemeletes ruhagyár Banglades fővárosában, Dakkában. A Rana Plaza tragédiájában 1134 ember vesztette életét, és több mint 2500-an sérültek meg. Ilyen borzalmas gyári baleset az 1900-as évek eleje óta nem történt meg. Egyébként az is ruhagyárban volt.

    Dakka szörnyű esete rávilágított arra, hogy a fast fashion által uralt mai divatipar nem megfelelő, a rendszer etikus és átlátható átalakítására van szükség.

    Kezdjük a 10x10 kihívással!

    A 10x10 kihívás azt jelenti, hogy 10 napig viselünk 10 ruhadarabot, 10 különböző összeállításban. Ennek lényege, hogy vidáman, játékosan vezessen rá bennünket, ha színben is stílusban is jól kombinálható ruhadarabjaink vannak, milyen egyszerű és könnyed az öltözködés. Minél több ilyen kihívást teljesít az ember, annál közelebb kerül ahhoz, hogy szekrénye többé ne csak egy rövid megállója legyen az adott ruhadarabnak, hanem otthona a tudatos ruhatárnak.

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában