– A szüleimtől örökölt házat már teljesen szétlopták, csak a falak állnak – mondta hírportálunknak az idős asszony. – 1985-ben halt meg az édesapám, három év múlva az édesanyám. Aztán kiadtuk, mert eladni akkor még nem akartuk. Voltak benne évekig lakók, akkor még jó állapotban volt. A házat heten örököltük a testvéreimmel. Szerettük volna eladni, de nem találtunk rá vevőt. Miután a testvéreimnek is van háza, évek óta üresen áll, s már jórészt elbontották a tolvajok. Ha észrevették a szomszédok, hogy bontják, hívták a rendőröket, polgárőröket, de mire kiértek, a tolvajok messze jártak.
– Az is előfordult, hogy a szülői házzal szembeni szakiskola tulajdonában lévő gyümölcsös udvarán árultam az almát és a szemem láttára vitték a cserepet. Hiába jött ki a rendőrség, a bíróságon a tolvajokat elítélték, mi nem kaptunk kártérítést sem. A törvényszéken is próbáltam kártérítést kapni, de elutasítottak – sorolja Milike néni, akinek szörnyű látni, hogy mivé lett az öröksége.
– Engem ez már kiborít, azt szeretném elérni a testvéreimnél, hogy mondjunk le a házról és ajánljuk fel a városnak, mert hallottuk, hogy van erre mód. Most a hatóság is felszólított, hogy 180 nap alatt bontsuk le vagy állítsuk helyre az épületet. Ezt a milliós költséget nem tudjuk előteremteni. Hiába hirdetem anyagért lebontásra, nem jelentkezik senki. Most legalább egymillióba kerülne a bontása, ráadásul a bontott anyagot helyben nem is tudnánk elhelyezni – mondja elkeseredve Ferenczi Józsefné.
A szüleim házából már mindent elvittek, de a kárunk soha nem térült meg, pedig többször a tolvajokat el is ítélték – mondja Ferenczi Józsefné, akit testvéreivel a ház rendbe tételére szólítottak fel. Fotó: Daróczi Erzsébet
Mint megtudtuk, az elhanyagolt kenderesi és bánhalmi ingatlanokat az önkormányzat jelzésére az építésügyi hatóság a helyszínen megszemlézi, s a látottak alapján hozza meg határozatát. De vajon miként lehet a városnak felajánlani egy adott házat? – kérdeztük Fodor Imrét, a polgármesteri hivatal műszaki ügyintézőjét.
– Az ingatlannak teher- és közműtartozás-mentesnek kell lennie és minden tulajdonosnak írásban kell a felajánlásról nyilatkoznia. Ha megérkezik az önkormányzathoz egy ilyen levél, akkor azt előterjesztik a testületi ülésre. A képviselők döntenek arról, hogy elfogadják-e a felajánlást, jelenleg is van 2-3 megkeresés, ami döntésre vár. Hivatalos szolgáltatót kell keresni. A határozat meghozatalakor a testület megnézi, mennyire hasznosítható a felajánlott épület, milyen költségei vannak, van-e olyan városi terv, elképzelés, amibe azonnal beleillik – mondta Fodor Imre, a polgármesteri hivatal műszaki ügyintézője.
– Ha nem fogadja el a város a felajánlást, akkor a tulajdonosnak, örökösnek az életveszélyes házat el kell bontania. A törmelék elszállítására hivatalos szolgáltatót kell megkérnie, mert annak elhelyezése Kenderesen nem lehetséges, csak Karcagon és Kétpón, a hulladéklerakókban van ilyen lehetőség – tudtuk meg az ügyintézőtől.