Már a helyi iskolában is oktatják a lovaskultúrát

A nyári táborban épp javában zajlott a lovasoktatás, amikor a minap egyik délelőtt a lovas centrumban jártunk. A szabadtéri pályán a gyerekek kobakkal és gerincvédővel felszerelve, futószáron gyakorolták a lovaglás alapjait. A kezdőknél az egyensúly kifejlesztése a ló hátán elengedhetetlen.

A pálya szélén állók kíváncsian szemlélték a lóháton ülő társaikat, és alig várták már, hogy ők is sorra kerüljenek. Amint a lovakról elkezdtünk beszélgetni a gyerekekkel, rögtön felcsillant a szemük, és már sorolták is, hogy miért szeretik ezt az okos és nemes állatot.

– Már máskor is voltam itt, a lovastáborban, és nagyon megkedveltem a lovaglást – meséli a szolnoki Nagy Larina Panna. – Jó érzés a ló közelében lenni, gondoskodni róla. Igaz, hogy nagy testű állat, de nem félek tőle – mondja.

– Nem is kell félni, mert megvéd mindentől, olyan erős – vágott közbe egy másik kislány, aki már hívta is Larinát a pálya közelébe abban a reményben, hogy hamarosan ők ülhetnek nyeregbe.

Az önkormányzat által még 2015-ben létesített lovas komplexumban és magyar udvarban Katona Béla lovardavezető kalauzolt végig. A természet közelsége, a falusi háztáji gazdálkodás hangulata, a lovak közelsége kizökkenti az embert a rohanó hétköznapok világából.

A nyugalom, a lovassport öröme sokakat vonz ide, így nem véletlen, hogy napjainkban osztálykirándulások, táborok kedvelt helyszíne a központ, ahol a több évezredes magyar lovaskultúra örökségét, az ősök tudását ismerhetik meg a látogatók. Pusztabusszal pedig a település egyéb természeti értékeinek felfedezésére is van lehetőség.

Sétánk közben kíváncsi lószemek néztek ránk a bokszokból. Akadt közöttük fogatos, hátas és póniló is, és természetesen minden pacinak saját neve van. A lovardavezető elmondta, hogy jelenleg tizenkét ló szolgálja az oktatást. A helyi általános iskolában néhány évvel ezelőtt bevezették a nemzeti lovaskultúra tantárgyat.

– Az iskola harmadik és negyedik évfolyamain tanuló gyerekeknek heti három napon, a testnevelésóra keretében tanítunk lovaglást – avatott be a részletekbe Katona Béla. A gyerekek a lovaskultúra oktatása során elméleti tudással is gazdagodnak, hiszen a ló felépítésén kívül megtanulják, hogy milyen eszközökkel és hogyan kell gondozni, ápolni az állatot. És nem utolsósorban takarmányozási ismereteket is szereznek.

Pozitívan hat a ló az emberre

A ló közelségének, a lovaglásnak számos pozitív testi, lelki hatása ismert.

– A mai, digitalizált világban különösen fontos, hogy a gyerekeknek kapcsolatuk legyen a természettel, az állatokkal, és kulturáltan tudják eltölteni a szabadidejüket. A fiatalok a lovardában megtanulják a lóról való gondoskodást, ami erősíti a felelősségtudatukat. A lovaglás pedig egyebek mellett fejleszti az egyensúlyérzéket és mozgáskészséget, önfegyelemre tanít – mondta Katona Béla lovardavezető. Hozzátette, tapasztalataik szerint egyre nagyobb az igény sérült gyerekek lovasoktatására is.