KUNHEGYES

2019.07.24. 19:56

Még a kiszáradt fa is életre kel Czupp Pál kezében

Tavasztól őszig, szinte mindennap farag néhány órát a Jászkunság legismertebb alkotója. Faragásait nemcsak szűkebb környezetünkben láthatjuk. Alkotásaival sokszor szerepelt már hírportálunkon Czupp Pál, azonban eddig kevés szó esett magáról az emberről.

Ujvári László

Czupp Pál néhány gyönyörűen kivitelezett fafaragása körében.

Fotó: Ujvári László

A magyar népművészet elkötelezett és meghatározó alakja, szenvedélyes gyűjtő. Utóbbit talán kevesebben tudják róla, hiszen többnyire vésővel a kezében, faragásai társaságában szerepel, de a háttérben ennél sokkal több rejtőzik. Elég csak belépni a Kunsági Kiállítóház ajtaján, és rögtön megérti az ember.

Huszonkilenc év alatt közel ezerötszáz faragást készített Czupp Pál, melyek megtalálhatók a világ huszonkét országának száztizenöt városában. Az Egyesült Államoktól Japánig, Norvégiától Új-Zélandig. Egyik alkotását még II. János Pál pápa is megáldotta.

– Büszkeséggel tölt el, hogy ilyen széles körben ismerik az alkotásaimat – mondta az 1956-os születésű alkotó. Ha teheti, részt vesz szakmai konferenciákon és alkotótáborokban, hiszen fontosnak tartja a folyamatos és töretlen fejlődést.

– Gyerekként is régi használati tárgyak, szerszámok, a népviselet és különféle mesterségek érdekeltek – magyarázta. – Sok kiállításra jártunk a feleségemmel, míg 1990-ben megismerkedtem a fafaragással – folytatta, miközben első munkái közül mutatott néhányat.

Tizenkét éve megkapta a népi iparművész címet, tizenegy éve pedig megnyitotta a Kunsági Kiállítóházat. Éppen jövőre lesz harminc éve, hogy vésőt ragadott. Ajtaja mindenki előtt nyitva áll, belépőt nem szed. Egy cél lebeg a szeme előtt, hogy gyűjteményét közkinccsé tegye.

A galériában kétszázöt faragása, a néprajzi részen pedig négyezer használati- és dísztárgy tekinthető meg. Például kerámiák, porcelánok, lámpák vagy a pásztorélet főbb eszközei.

Számos alkotása tükrözi a mester hozzáállását, hiszen a belefektetett munka oklevelek, díjak és elismerések garmadáján keresztül köszön vissza. Városi, térségi és megyei szinten is több elismerést tudhat magáénak.

Mind közül az egyik legrangosabb a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés, melyet 2016-ban vehetett át. Rendszeresen ír különböző témákban, feldolgozta például a honvédségnél eltöltött éveket és papírra vetette emlékeit. Általában néprajzi témákban ragad tollat.

Egyik büszkesége a Téglákba vetett történelem című munkája, mely a téglagyártás történetét dolgozza fel. Részletesen bemutatta a kunhegyesi téglagyártás, valamint a fontosabb középületek történetét.

Czupp Pál néhány gyönyörűen kivitelezett fafaragása körében.
Fotós: Ujvári László

Czupp Pál munkáscsaládba született, a vidéki élet volt gyermekkora meghatározó motívuma. Nagyapja magtárosként, édesapja traktorosként dolgozott a helyi termelőszövetkezetben. Általános iskolai tanulmányait Kunhegyesen végezte, majd Törökszentmiklóson érettségizett.

Állattenyésztő üzemmérnökként diplomázott, a kiskunhalasi sorkatonai szolgálatot követően pedig megnősült. A helyi téeszben szarvasmarhatelep-vezetőként dolgozott, majd baromfitelep-vezető, később sertéstenyésztés-vezető lett.

Másfél évtized után váltani kényszerült, tejdiszkontot vezetett, majd a rendszerváltozás után mint középiskolai tanár, parkőr és karbantartó dolgozott. Az elmúlt évtizedekben már a fafaragás és a gyűjtő-, kutatómunka tölti ki minden idejét.

– Egyetlen fiunk Budapesten él és dolgozik, az unokával pedig hasonló a helyzet, mint a nyugdíjjal: egyelőre még várok rá… – szólt kérdésünkre a csattanós válasz.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában