vélemény

2019.12.11. 14:00

Merjünk segíteni!

Bár az elsősegélynyújtás alapjaival sokan tisztában vannak, ennek ellenére még a mai napig sokan félnek ismereteiket alkalmazni.

Kovács Berta

Egy balesetnél például jellemző, hogy sokan körülállják a sérültet, ám csak kevesen bátrak annyira, hogy megpróbáljanak valamivel javítani az illető állapotán, esetleg felhelyezzenek egy kötést vagy stabil oldalfekvést alkalmazzanak. Arról nem is szólva, ha újraélesztésre lenne szükség! Ó, nehogy azzal okozzanak még nagyobb bajt!

Az ősszel motoros vizsgára készülő fiatalok beszélgetését hallottam, ahol többen is azt fejtegették, ha balesetet, karambolt látnának, ők inkább elszaladnának a helyszínről… Ha valaki rosszullét miatt összeesik az utcán, legtöbben elkerülik, egy földön fekvőről pedig jellemzően az jut eszébe az arra járóknak, hogy biztosan részeg, esetleg kábítószeres.

De még ismerősi körben, munkahelyen sem mindig jut az ember megfelelő segítséghez, a félelem erős visszatartó erő. Kivonni ugyan nem tudják magukat a helyzet nyomása alól, nem tehetnek úgy, mintha semmi közük nem lenne a történtekhez, de míg a mentőt általában gyorsan kihívják, ha nincs spontán légzés vagy szívműködés, pánikra többen kaphatóak, mint tettekre. Pedig életek múlhatnak a tétlen perceken.

Ezért is jó, ha nem megyünk el szó nélkül az olyan esetek mellett, amikor valaki igenis mert segíteni! Mint a mezőtúri Pápai Károly, aki egy pillanatig sem habozott kollégáját újraéleszteni, amivel életet mentett, és akinek a történetéről hírportálunkon olvashatnak. Jó példa ez arra, hogy nem a cselekvéstől kell félni. Segíteni jó. Sokkal jobb, mint a tragédia után azon rágódni, hogy az illető megúszhatta volna, ha van merszünk cselekedni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában