Nagy lehetőségeket rejt még a Tisza-tó az új elnök szerint

– Mennyire ismeri a Tisza-tó környékét? Kötik személyes emlékek a térséghez?

– Bármennyire is furcsa, jászberényi lakosként két turisztikai célunk volt gyerekkorunkban. Az egyik a Mátra, a másik a Tisza-tó. Fiatalkori élményeim közé tartozik, hogy sokszor megfordultunk Abádszalókon, úgy a strandon, mint a szórakozóhelyeken. Közel áll hozzám a Tisza-tó, hiszen ez volt az elsődleges szórakozási és kikapcsolódási célpontja a jászsági fiataloknak. Mára ez jelentősen megváltozott, ettől függetlenül komoly élmények kötnek a térséghez. Például nem egyszer kerékpároztam már körbe a tavat baráti társasággal.

– Mint a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke, napjainkban már más szemmel nézi a térséget?

– Megyei alelnöki és most már elnöki megbízatásomból adódóan is sok lehetőségem volt és van részt venni különböző programokon a Tisza-tó környékén. Nagyon fontos kiemelni azt, hogy a térségben rejlő legnagyobb potenciál a turisztikai kínálat minőségének fokozásában van. Emellett a szálláshelyek kapacitásának bővítésében, a család- és állatbarát szolgáltatások fejlesztésében. Tiszafüred a Tisza-tó fővárosa. Nem véletlenül van így, hiszen a város objektív érdemek alapján viseli ezt a címet. Ez vitán felül áll, azonban Tiszafüreden kívül is több településen várnak még kiaknázásra egyéb lehetőségek.

– Például?

– Először vegyük a Heves megyei részt. Tervben van például egy raftingpálya kialakítása Kiskörén, mely hiánypótló beruházás lesz Magyarországon. A poroszlói ökocentrum már most elképesztően sok – évente mintegy kétszázezer – látogatót vonz. Ha megvalósul a „Varsa – Mint, a vakond” elnevezésű fejlesztés, akkor tovább emelkedhet a látogatószám. Sarudon is nagyon biztató folyamatnak lehetünk szemtanúi. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei oldalon pedig Abádszalók fejlesztése a kulcskérdés. A Tisza-tó hazánk egyik legnagyobb vízfelülete. Ráadásul a jogszabályi környezet engedi a belsőégésű motorral hajtott vízi sporteszközök használatát. Természetesen mindezek mellett sok még a tennivaló, számos kihívás van, melyekkel foglalkozni kell...

– Ezek közül melyik igényel gyors, esetleg azonnali beavatkozást?

– Az egyik legfontosabb megoldásra váró feladat a hiányzó kerékpárútszakasz megépítése Tiszafüred és Poroszló között. Ez a beruházás már folyamatban van, és a tervek szerint a következő év végéig megvalósul. A tó biztonságos, teljes megkerülésének lehetősége ezáltal biztosított lesz. Az adatok önmagukért beszélnek, hiszen 2016-ban még éves szinten húszezer kerékpárost regisztráltak a Kötivízig munkatársai. Idén ez a szám szep­tember végén már átlépte az ötvenháromezret. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem az összes kerékpárost tartalmazza, hanem azokat, akik áthaladnak a kiskörei vízlépcsőn elhelyezett számláló alatt. Mivel a horgászturizmus nagyon komoly mértékben van jelen a Tisza-tónál, gondolnunk kell a horgászokra is. A kerékpáros beruházás számos horgászhelyet érint, erre a Kötivízig kidolgozott egy megoldási javaslatot. Ezt továbbítottam a beruházást végző Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatójának. A javaslattal megelőzhetjük a későbbi problémákat. Közös érdekünk, hogy megférjen egymás mellett a kerékpáros-, valamint a horgászturizmus.

– Egyértelműen a turizmus a régió motorja, ugyanakkor a gazdaság más ágazatai is jelen vannak a térségben. A megye gazdasági szerkezetében milyen helyet foglal el a Tisza-tó?

– Csak a Tisza-tó Jász-Nagykun-Szolnok megyei oldaláról tudok nyilatkozni. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a megye gazdasági centrumai Szolnok és Törökszentmiklós térségére, valamint a Jászságra koncentrálódnak. Megyénk gazdasági teljesítményének közel kilencven százaléka ebben a két térségben áll elő. Vannak olyan projektjeink, melyek helyi ipar- és gazdaságfejlesztést céloznak. Ezek a Tisza-tó régiót is érintik, előmozdítják a megyében a területi kiegyensúlyozottság megteremtését. Bár nem változik meg gyökeresen a megye gazdasági szerkezete, de elindulhat a térség a felzárkózás útján.

– Milyen szerepet tölt be a Tisza-­tó a megyében?

– A turizmus és a kulturális kínálat tekintetében a Tisza-tó, mint turisztikai desztináció kiemelkedik a megyében. Ezen belül is a Tisza-tó fővárosa, Tiszafüred. Komoly hagyományokkal rendelkező programjai teszik egyre kedveltebb és ismertebb üdülési célponttá a várost és a Tisza-tavat. Emellett egyre több nagy, országos rendezvénysorozatnak is otthont ad. Elég csak az egyik legtöbb látogatót vonzó halasnapokra, a Humbákfölde ­Fesztiválra és a Tour d’Tisza-tó kerékpáros versenyre gondolni. Nem maradhat ki a felsorolásból a Decathlon Tavi Napok vagy a Természet Operaháza Tisza-­tavi Fesztivál sem. Ezek együtt, bőven százezres nagyságrendű vendégszámot vonzanak. Bízom benne, hogy a tavaly első alkalommal életre hívott TÓMÉK – melyet jövőre optimálisabb időpontban rendezik – szintén nagy látogatottsággal bír majd. Persze a Tisza-tó súlyát nemcsak az egyes programok adják, hanem az itt működő szolgáltatások, attrakciók is. Legyen ez akár a sulyomcsoki, egy vadregényes csónaktúra, egy finom halászlé, vitorlázás, pihentető horgászat vagy éppen jet-skizés...

– Négy-öt év múlva milyen Tisza-­tó régiót szeretne látni?

– Bízom benne, hogy akkorra a mostani célkitűzések maradéktalanul megvalósulnak. Minden projekt sikeresen befejeződik. Megmarad a kiváló és hatékony együttműködés a települési önkormányzatokkal. Emellett tovább erősödik a kapcsolatunk a térség egyéb állami és civil szektorának szereplőivel. Remélem, hogy ezek eredményét négy-öt év múlva már érezni fogjuk. Úgy a vendégéjszakák és az idelátogató turisták számában, mint az itt élők életminőségében. Hiszem, hogy ez teljesülni fog!