Nem panaszkodhatnak az idei termésre a szőlészek

Ha kimagaslót nem is, de mindenesetre jó termést könyvelhetnek el. A csapadékos időszakban persze fokozott gondot kellett fordítani a gombabetegségek elleni védekezésre, a nagy hőség idején pedig a nedvesség pótlására kellett figyelmet szentelni. A korai fajták már július végére megértek, a későbbiek sokfelé még a tőkéken várják a szüretelőket.

Megyénkben többek között a Tiszazug biztosít kedvező viszonyokat a szőlőtermesztéshez, többen élnek is ezekkel az adottságokkal.

– Az idei termés jó lett, csak a sok csapadék miatt fokozottan kellett védekezni a gombafertőzések ellen – számolt be tapasztalatairól Barcza Gábor tiszaföldvári szőlész-borász szakmérnök.

– A cabernet sauvignon fajtánál jelentkezett jobban a peronoszpóra. Egyébként jó évjárat lesz, különösen a borszőlők esetében. Legjobb termést a korai cserszegi fűszeres és az Irsai Olivér hozott, ezeket már augusztusban lehetett szüretelni. De jó lesz a rozé is, amit kékfrankosból készítünk.

Van még szőlő a tőkéken, a kövidinkát valószínűleg a hétvégén fogjuk szüretelni, de annak nem árt egy kis fagy, már volt is egyszer. A szőlők cukorfoka elmarad egy-két fokkal a megszokottól, bár ez fajtától függő. Kimagasló egyiknél sem lett, de tizennyolc-tizenkilenc cukorfok a legtöbbnél jellemző, az édesebb fajtáknál ez akár húsz-huszonegy is lehet, a kései kövidinkánál azonban körülbelül tizenöt és fél fokkal számolhatunk, ami meglátszik majd a bor alkoholtartalmán – mutatott rá a szőlész-borász.

– Legnagyobb mennyiségben egyébként kékfrankost termesztünk, illetve a régi hagyományos fajtákat, piros saszlát, kadarkát is igyekszünk minél inkább meghonosítani. Új, kora tavaszi telepítésünk a turán fajta, ez jól megél az itteni talajviszonyokon, a klíma is kedvező neki, de még kell három-négy év, hogy termőre forduljon.

Ennek fejlődéséhez viszont kimondottan jól jött a csapadék. Azt is felidézte, hogy az időjárás miatt 2010-ben és 2014-ben volt kimagaslóan rossz évjárás, akkor mindössze tíz cukorfokú szőlők termettek.

Homokon is kedvezett az idei év a szőlőtermesztéssel foglalkozóknak. Sárai Béláné Margitka és családja öt hold földterületen nevel szőlőt, közel harmincfajta terem náluk.

– Legnagyobb mennyiségben csemegeszőlővel foglalkozunk, de rengeteg fajtánk van, a csabagyöngyétől kezdve fekete kesely, kövidinka, saszla, rizling, kadar, genovai fehér és fekete csemegeszőlő is, felsorolni is nehéz lenne – számolt be róla Margit. – Idén jó-közepes, olyan hetvenszázalékos lett a szőlőtermés. A legelső szedést még július végén hoztam a szolnoki piacra eladni, most már leszüreteltük az összeset, otthon van még pár ládával, majd behordjuk azt is, ahogy veszik a piacon. Bort csak magunknak szoktunk készíteni – avatott be gazdálkodásukba.

Elárulta azt is, ők szerencsére idén nem küszködtek a kártevőkkel, igaz, szoktak permetezni, de kimondottan csak hagyományos módszerekkel.

– A nagy meleget is átvészelte a szőlő, igaz, nálunk fasorok között vannak a lugasok, így kapnak árnyékot is – magyarázta Margit.

Megtudtuk azt is, hogy ő maga legszívesebben a legkorábban érő csabagyöngyét fogyasztja, a vásárlók is ezt viszik legjobban, és szereti a régi hagyományos fajtákat is, míg az új keresztezett fajták már nem ízlenek neki annyira.

Horváth Editék sem panaszkodhatnak a termésre, ők a családtagokkal közösen több kisebb megyei zártkertben nevelnek szőlőt.

– A Szolnok határában termett szőlőnk egészen szép lett, bár volt egy időszak májusban, amikor sok eső esett és reggelente megült a pára a gyümölcsösben. Aggódtunk is a peronoszpóra és egyéb gombák miatt, még a permetezés sem óvott meg minden tőkét. Olyan nagy kárt azonban nálunk nem okozott, a szlanka szép nagy fürtöket hozott.

Abony határában viszont a nyári hőség idején a darazsakkal volt bajunk, a csabagyöngyét nagyon megszurkálták, azon a helyen öntözni se igen tudtunk, így megsínylette mindezt a termés. Bár a kékfrankos megúszta rohamukat a vastag héja miatt, de lehet, egyszerűen nem ízlik annyira a darazsaknak – vázolt röpke helyzetképet Edit.

Régebben több szőlőt termesztettek

Bár nem vagyunk kimondottan szőlőtermő vidék, megyénkben régebben nálunk is nagyobb területen foglalkoztak e gyümölcsfélével. 2001-ben például még ezerhatszáz hektáron termesztették ezt a gyümölcsöt, míg 2017-ben már csupán ezer hektáron.

Igaz, tavaly javult valamit helyzet: hatvan hektárral bővült a szőlőtőkékkel beültetett területek nagysága, így összesen több mint hatezer-egyszáz tonna termést sikerült betakarítani – ami persze jócskán elmarad a 2001-es év tizenötezer-hétszáz tonnányi szőlőjétől.