2020.02.23. 19:00
Szolnok néhai katonáinak háborús szerepléséről meséltek
A megyeszékhely háziezredének történetéről hallhattak előadást az érdeklődők csütörtökön a Verseghy könyvtárban.
Fotó: Kiss János
A programot, melynek házigazdája a könyvtár és az Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete volt, Szabovik Zoltán István nyugállományú honvéd alezredes nyitotta meg, elmondva, hogy egyesületük a nagy múltú helyőrségi városban a honvédelmi nevelést is kívánja szolgálni rendezvényeivel.
Az előadó, Ladnai Bálint honvéd törzsőrmester, katonai hagyományőrző a mai József Attila úti egykori laktanyában szolgált katonai alakulatok történetéről és háborús szerepvállalásáról szólt. Korábban a 68. cs. és kir. közös gyalogezred históriáját ismertette, most jogutódja, a m. kir. 10. Bethlen Gábor gyalogezred két háború közötti, illetve frontszereplését tekintette át. Felhívta a figyelmet egy, a szolnoki helyőrséggel kapcsolatos gyakori tévedésre is.
Sokan emlegetnek huszárokat a megyeszékhellyel kapcsolatban, de itt soha nem állomásozott lovasság. A lakossággal kiváló kapcsolatokat ápoló tízes honvédeket először 1940-ben a románok ellen mozgósították Észak-Erdély miatt, majd 1944-ben a Kárpátokban a Tatárhágót védték. A német megszállás után a keleti hadszíntérre került ezred maradványa 1945 májusában Csehországban fejezte be a háborút.
Ladnai Bálint előadásának második részében saját gyűjteménye darabjaival szemléltetve a második világháborús felszerelést mutatta be a közönségnek. Itt is több tévhitre hívta fel a figyelmet. Mivel az első világháború után ugyan késve modernizálhattuk hadseregünket, így főleg a Monarchiától örökölt felszerelést használtuk, de a hadseregfejlesztést követően a honvédség eredeti feladatának a Kárpát-medencén belüli alkalmazásnak meg tudott felelni.
Jászkun bakák a II. világháborúban
Például teljes mértékben kiállta az összehasonlítást a korabeli román hadsereggel. Más kérdés, hogy a keleti frontra ez a felszerelés nem felelt meg. Alaptalannak minősítette azokat a máig élő állításokat, hogy tudatosan küldtek ki hiányosan felszerelt katonákat a keleti frontra. A II. magyar hadsereg az ország legjobb felszerelését vitte magával. Sajnos a németektől kapott kiegészítés, az orosz zsákmányanyagok felhasználása, és a katonák nem mindennapi leleményessége ellenére is az elégtelennek bizonyult az ottani körülményekhez képest. Az előadás végén számos kérdés, hozzászólás is hangzott el a közönség részéről.