Téliesíteni kellett a szolnoki vár falait

Ottjártunkkor éppen geotextillel vonták be a több évszázada épült maradványokat. Mindezt azért, hogy bár a történelem viharai kikezdték az ódon köveket, a tél ne tehessen kárt bennük.

– Eddig nem volt Szolnokon 16. századi épületmaradvány, épp ezért nem is kellett a városnak gondoskodnia arról, hogy megvédjék azt az időjárás viszontagságaitól. Az ásatás nyáron befejeződött, most a falak téliesítése zajlik – részletezte az aktuális feladatokat a Damjanich János Múzeum régésze. Dr. Kertész Róbert a helyszínen arról beszélt, a téli időszakban nagy szükség van a helyenként négy méter magas falak megvédésére. Ahogyan arra is, hogy olyan állapotba hozzák az ásatási helyszínt, amely a jövő tavaszi beruházások kezdetéig megőrzi az épület kőfalazatát.

– Geotextillel fedjük be a falakat, amelyeket kívül-belül szalmabálákkal rakunk körbe. Minekutána ezek is geotextil fedést kapnak. Számunkra ez azért nagyon jó, mivel ez a burkolás lehetővé teszi, hogy lélegezzen a fal. Emellett kellő mértékben szigetel is – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Tavaly már részlegesen feltárták a kaszárnyaépületet, akkor sikeresen vizsgázott ugyanez a módszer. A fóliával történő burkolást a szakértők azért nem tartották előnyösnek, mivel az nem engedte volna lélegezni a falakat. Márpedig a szerdai zord hidegben a vármaradványok megóvása volt a legfontosabb cél.

Dr. Kertész Róbert hangsúlyozta, nem hagyhatták, hogy szabadon maradjanak az épületrészek, hiszen a fagy és a hó tönkretennék a köveket. Így hát a fennmaradt kőmasszívumokat előzetesen megtisztították, lesöpörték. Ezután kerülhettek csak fel azokra a sötét színű textíliák.

– Most szerencsénkre nincsenek vízben a falak. Ennek köszönhető, hogy tudunk dolgozni. Volt már példa arra, hogy feljött itt a talajvíz. Látni kell, hogy a vár környezete igencsak érzékeny terület! Időnként ugyanis nagyon szélsőséges a talajvízszint mozgása a Tisza és a Zagyva vízállása miatt – tudtuk meg.

Ottjártunkkor heten takarták le a csupasz kőmaradványokat, a szakemberek Szelevényről és Kunszentmártonból érkeztek. – Nem újdonság nekik ez a munka, a tavalyi fedést is ők végezték. Tizenöt éve dolgoznak ásatásokon – ecsetelte a régész.

Korábban 878 millió forintot nyert el a város az épület műemléki helyreállítására és szakszerű bemutatására, vagyis az utókornak is fennmarad az itteni épületrész. A bemutatótér kialakítása várhatóan tavasszal kezdődik el.

Dr. Kertész Róbert tájékoztatott, a szolnoki önkormányzat több millió forintnyi forrást biztosított a fagy elleni munkálatokra. A falvédelem mellett a feltárások helyszínének szélén található dúcolás megerősítése is a feladatok részét képezi. Ezt a munkát azonban ácsok végzik majd el. A fából készült támasztóelemek időközben meg is érkeztek az egykori kaszárnyaépületbe.

Megtudhattuk, a vár és a hozzá köthető régészeti leletek iránti érdeklődés továbbra is töretlen a megyeszékhelyen. – Számos intézmény és szervezet kéri, hogy előadás keretében beszéljek az épületről. Régészeti leleteink óriási jelentőséggel bírnak, hiszen eddig nem ismert részleteket villantanak fel Szolnok történelméből... – zárta gondolatait a szakember.

A kövek lehetséges származási helyét is vizsgálták

A szakemberek górcső alá vették a történelmi kőmaradványokat. Ezen a nyáron neves kutatók érkeztek Szolnokra, hogy megvizsgálják a falak összetételét, s a kőzetek lehetséges származási helyét. Akkor arra világítottak rá a kövek és téglák azonosítása során, hogy bár ezen anyagok hosszú ideig tartó elemzéseket igényelnek, vannak kézzel fogható támpontok. A téglák esetében például megbízható információk állnak rendelkezésre arról, hogy a várostromot megelőzően osztrák téglavető mestereket küldtek ide. Ám mivel Szolnok és környéke kőben szegény terület, a kőelemek már máshonnan érkezhettek. Felvetődött, hogy a közeli Jászságból is hozhattak építőkövet akkoriban, hiszen itt a középkorban közkedveltnek számított a gyöngyösi kő használata. Ugyanakkor a nyáron annak lehetőségét sem zárták ki, hogy Buda térségéből származó szarmata mészkő került a vár területére. A kőzetek vizsgálata előtt azt is közölték, a várépítés során az elhagyott, romos templomok köveit is felhasználták.