Tudta, hogy a méz valójában nem virágporból készül?

– Már a nagyapám, vitéz Sándor János is méhészkedett. Családunk közel hatvan éve foglalkozik ezzel a szakmával. Jelenleg egy kisebb állományt, hat méhcsaládot tartunk – kezdi történetét a szolnoki Riess Péter. A méhészkedés mellett kiegészítőkkel, eszközökkel is foglalkoznak.

Ezek legtöbbjét megpillantva az ember még csak tippelni sem tud, hogy vajon mire használják. A füstölő elnevezésű, leginkább teaforralóra hasonlító eszköz például az állatok megnyugtatására szolgál. Használatával a méhek a kaptárban fellelhető keretek alsóbb részeibe húzódnak.

A műléptáblákat – melyek egyébként természetes viaszból készültek – kiépítésre használják a potrohosok. Vagyis ezekbe gyűjtik a nektárt, melyből később mézet készítenek. Ehhez folyamatos, kitartó munkára van szükség, amiben bizony jeleskednek is az apró rovarok. Nem véletlenül kapták a szorgos jelzőt.

– Kora tavasztól nyár közepéig megállás nélkül gyűjtenek. Ez persze csak a dolgozó nőstény egyedek feladata. A méhkirálynő kizárólag petéket rak, őt a herék termékenyítik meg. Nekik szintén nincs más dolguk. Az nagy titok, hogy mi alapján határozzák meg ezeket a szerepeket, de mindenki tudja a helyét, jól szervezett rendszerben működnek – meséli a szakember.

A nagy munkának azonban ára van. Egy dolgozó hordási (vagyis gyűjtési) időszakban általában négy-hat hétig él. A királynőnek ugyan négy év is kijutna, ám nagyjából csak feleennyi ideig képes megfelelő mennyiségű petét rakni. Ami napi kétezer utódot jelent(!) Vagyis „félidőben” a méhészek egy fiatalabb anya cseréjével avatkoznak be.

A szakember a mézkészítéssel kapcsolatos tévhitekről is mesél. Bizony a folyékony arany nem virágporból készül! Ráadásul az érzékeny körforgásban a növényeknek van a legfontosabb szerepe.

– A gyűjtési időszak már február végén megkezdődik. Ilyenkor kezd virágozni a mogyoró, éger és fűz. Ezeket csak a virágpor miatt látogatják, mely a táplálékukat jelenti. A méz valójában a növények által előállított nektárból lesz, amihez később, tartós húsz fokban tudnak hozzájutni. Azok ugyanis csak ilyen hőmérsékleten képesek előállítani ezt a cukros lészerű nedvet. Az első jelentősebb időszak a repce virágzása, melyet az akác, később a napraforgó követ.

De hogyan lesz ebből méz? Az állatok rendelkeznek úgynevezett mézhólyaggal. Ebbe gyűjtik a nedvet, melyet a saját szervezetük által termelt anyagok hozzáadásával alakítanak át. Ezt követően visszarepülnek a kaptárba és a sejtekbe juttatják ezt a keveréket. Itt saját szárnyaik segítségével, legyezéssel párologtatják el róla a vizet. A visszamaradt ragacsos, folyékony anyag pedig maga a méz.

– Mindig ámulatba ejt, hogy ezek az apró élőlények milyen hihetetlen munkával képesek minderre. Értékes rovarok ők, akikre nagyon kell vigyáznunk!

Szerencsére egyre több nagyvállalat ismeri fel az állatok szerepét a környezeti folyamatok körforgásában. Az utóbbi években számos növényvédő szert gyártó cég dolgozott ki olyan termékeket, amelyek nem jelentenek veszélyt a méhekre. Ráadásul a környezetvédelmi szabályok szigorodása is megkívánja a körültekintő gyártást, alkalmazást. A növényvédelmi előírások betartását a Nébih szintén ellenőrzi, így nem érdemes kockáztatni.