SZOLNOK/EGÉSZSÉG

2019.01.27. 11:24

Varga Balázzsal beszélgettünk az egészséges vegán sporttáplálkozásról

Nem mindennapi eseménynek adott otthont az elmúlt hétvégén a szajoli Nairam Klubhotel és Szabadidőközpont. A Növényi sporttáplálkozás tudatosan című előadáson Varga Balázs, a vegán sporttáplálkozás szakértője és a vegán közösség elismert szereplője beszélt az állati eredetű összetevőktől mentes étrendről és annak egészségre gyakorolt hatásairól.

Borda Zsanett

Varga Balázs a vegán sporttáplálkozás elismert szakértője.

Forrás: Beküldött fotó

A legtöbbeknek talán ismerősen cseng a „vegán” kifejezés, de a „vega” vagy „vegetáriánus” szavakkal már biztosan mindenki találkozott. A vegán és a vegetáriánus étrend között azonban a legnagyobb és egyben legfontosabb különbség: a vegánok semmilyen állati eredetű terméket nem használnak vagy fogyasztanak. Még sajtot sem.

Az elmúlt években a vegán közösség extrém tempóban növekedett, ez pedig már a boltok kínálatában is egyértelműen látszik, a legtöbb áruházban ugyanis nagyon könnyen találhatunk vegán termékeket, például gabonakolbászt, szójajoghurtot, növényi tejet és sajtot, a tojásmentes tészta pedig eddig is könnyen elérhető volt.

Habár azt tudni kell, hogyha a lehető legegészségesebben szeretnénk étkezni, a legjobb, ha elkerüljük a feldolgozott élelmiszereket. Erről és még számtalan fontos témáról beszélgettünk Varga Balázzsal.

Balázs az összes magyar vegán számára ismerős szereplő, ő a TOP 10 legjobb növényi étel a testépítéshez és a Teljesítményfokozó növényi ételek című e-könyvek szerzője.

Legfrissebb munkája a Fehérjemítosz című könyv, amely Magyarországon egyedülállóan foglalkozik a növényi alapú táplálkozással. A könyv nagy hangsúlyt fektet a sporttáplálkozásban régóta fennálló tévhit cáfolatára, miszerint az izomépítéshez hús kell. Rendszeresen tart ezekben a témákban előadásokat fesztiválokon és privát eseményeken.

Varga Balázs a street workout sportág szerelmese, amikor csak teheti, a szabadban mozog, kiegészítő elemként pedig a box és a kick-box edzéseket választotta. A testmozgáshoz és a vegán táplálkozáshoz való egyszerű és motiváló hozzáállása pedig csodálatos eredményeket hozott saját maga és követői számára.

Fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy minden sportolónak lehetősége van túllépni az állati fehérjéken és kipróbálni valami újat. Elkötelezettnek érzi magát abban, hogy mindazt a tudást, amit az évek alatt megszerzett, átadja egy új generációnak, hogy jobb világot teremthessünk magunknak, másoknak, környezetünknek.

– Mi a te vegán sztorid?

– Lassan már öt éve, hogy találkoztam Gary Yourofsky videójával, szerintem az olvasók egy része ismeri már (aki mégsem, " target="_blank" rel="nofollow noopener">ide kattintva megnézheti magyar felirattal). Ez a Legjobb beszéd, amit valaha hallottál című videó.

– Gary egy amerikai újságíró és állatvédő aktivista. A videóban egy népszerűsítő előadása látható az állatok jogairól és a vegán életmódról, amely 2010 nyarán a Georgia Műszaki Egyetemen hangzott el. Nagyon összeszedett tartalmában, mondandójában.

– Óriási hatással volt rám, mélyen elgondolkodtatott. Innen indult nálam a folyamat. Elkezdtem utánaolvasni és jobban beleásni magam a témába. Akkor esett le a tantusz, hogy ebben lehet valami.

Varga Balázs a vegán sporttáplálkozás elismert szakértője.
Fotó: Beküldött fotó

– Mit tanácsolsz azoknak a sportolóknak, akik most kezdenek érdeklődni a növényi táplálkozás iránt? Hogyan vágjanak bele?

– A segítséget kérők többsége mindig azt mondja, hogy általában ők szoktak főzni, és az ételek összetevőire is odafigyelnek. Viszont amikor belekérdezek, hogy ténylegesen mit, mennyit, hogyan és hetente hányszor esznek, akkor mindig kiderül, milyen apróságokat fogyasztanak még napközben. Ezek a kis apróságok számítanak leginkább. Tudom, hogy nehéz, de ha jó eredményt akarunk elérni, tartanunk kell magunkat az étrendhez.

– Az egészséges életmódra váltó emberek nagy része fél a szénhidráttól. Nem fogyasztanak krumplit vagy gyümölcsöt, mert azt gondolják, hogy hizlal. Ha tíz embertől megkérdezem, hogy ki nem eszik burgonyát, mert hizlal, akkor biztos vagyok benne, hogy legalább heten felteszik a kezüket. Folyton azt a kérdést kapom meg, hogy: „Balázs, te eszel burgonyát? Hiszen az hizlal!” Sajnos a legrosszabb az egészben, hogy még olyan vegánok is óvakodnak a burgonyától, akik már régóta folytatnak növényi táplálkozást. A nyers vegánok körében pedig talán még erősebb a félelem, hogy nem tesz jót a krumpli.

– Az emberi táplálék nagy részét általában a szénhidrátok alkotják, bomlástermékeik nyújtják az élet fenntartásához szükséges energia nagy részét. A szénhidrátok cukrokból, valamint komplex vegyületekből állnak, amelyek több cukoregységből (poliszacharidok), például keményítőből és cellulózból állnak. Az energia biztosításához ezeket az összetett szénhidrátokat először cukor-összetevőkre kell bontani.

– A keményítő emésztése a szájban kezdődik, ahol az alfa-amiláz részleges emésztést biztosít. Amint ezek elérik a gyomrot, tovább emésztődnek a hasnyálmirigy-amiláz segítségével, amely még kisebb oligoszacharidokat termel, ahol az átalakulás végén glükóz lesz. A glükóz pedig könnyen felszívódik a véráramba, ezzel biztosítva az emberi szervezet számára az energiát.

– És itt jön a lényeg! A sportolóknak rengeteg energiára van szüksége. A szénhidrát a primer energiaforrás. A húsalapú étkezésben élők nem értik, hogy a vércukor szintjét nem tisztán az elfogyasztott szénhidrát mennyisége határozza meg, hanem az étkezési szénhidrátok és az étkezési zsírok aránya és minősége.

„Fontos továbbá azt megérteni, hogy a fehérjemítosz körül kialakult mizéria alaptalan.”

– Még az 1970-es években kiadott tanulmányok váltották ki azt a hamis koncepciót, hogy a fehérjék komplettálására figyelni kell. 1909-ben Karl Heinrich Ritthausen biokémikus írt egy elméletet (amit tanítványa, Thomas Burr Osborne fejezett be), amely szerint a vegetáriánus és a vegán étrend nem tartalmaz megfelelő mennyiségű esszenciális aminosavat, ezért szükség van a növényi alapú fehérjék kombinálására, hogy ugyanazt a „teljes” fehérjét kapjuk, amit az állati húsokkal tudnánk bevinni (ezt nevezik komplettálásnak – a szerk.).

– Egy másik, Yale Egyetemen végzett 1914-es tanulmány azt állította, hogy a növényi eredetű táplálékból bevitt fehérjék hiányosak. Azonban a kísérleteket rágcsálókon végezték, és egy későbbi kutatásban kiderült, hogy az állítás, miszerint az állati termékek az ember számára a legideálisabb fehérjeforrások, egyszerűen téves.

– A fehérje-kombináció 1954-ben vált igazán népszerűvé, amikor megjelent Adelle Davis könyve Let’s Eat Right to Keep Fit címmel. Majd 1971-ben tovább gyűrűzött a koncepció és további lökést kapott egy elterjedt könyv által: Diet for a Small Planet, Frances Lappé írása miatt. 1975-ben ez odáig fajult, hogy a Vouge és az American Journal of Nursing is felkapta a témát, ez pedig végérvényesen az emberek fejébe véste, hogy a növényi fehérjék nem képesek biztosítani a teljes aminosavprofilt.

– Sajnos az már kevésbe terjedt el, hogy Frances Lappé 10 évvel később ugyanezen könyv újabb kiadásában visszavonta ezt a gondolatát, és elnézést kért érte, mivel időközben igazolódott, hogy a komplettálás teljesen szükségtelen. Az elmélet igazi áttörése 2002-ben következett be, amikor Dr. John McDougall korrekciót adott ki az American Heart Association-nak egy 2001-es kiadványához, amely megkérdőjelezte a növényi fehérjék teljességét. McDougall kijelentette, hogy a növényi eredetű fehérjékről készített korábbi kutatások félrevezetők.

– Szerencsére az utóbbi pár évben egyre több orvos, kutató és táplálkozási szakértő áll ki amellett, hogy a növények bizonyítottan képesek az emberi szervezet számára a szükséges fehérjemennyiséget biztosítani. Azóta hivatalosan az amerikai, a brit és a kanadai dietetikusok szövetsége is kijelentette, hogy a megfelelően összeállított növényi étrenddel az összes tápanyagot be tudjuk vinni, ráadásul bármely életszakaszban, terhesség és szoptatás alatt is.

– Mit tartasz a legfőbb célodnak jelenleg?

– Szeretném, ha megértenék az emberek, hogy a növényi alapú táplálkozás nem egy „divatdiéta”. Az általam ismert étkezési típusok mindegyike közül ez a legegészségesebb. Dr. Ornish kísérlete megmutatta, hogy az általa előírt növényi étrend és életmód hatására a szívbetegeknél 91%-kal csökkent az angina pectoris megjelenése (tünetegyüttes, melyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki). Ezzel ellentétben a kontrollcsoport, ahol a páciensek a saját orvosaik által javasolt diétát és életmódot követték, a rohamok 186%-os növekedéséről számolt be.

– Szintén megdöbbentő tény, hogy 2015-ben az amerikai WHO (World Health Organization) rákkutatással foglalkozó tudományos bizottsága, 10 ország, 22 kutatója, az állati húsokat a rákkeltő kategóriába sorolta.

„A vörös húsokat (marhahús, borjúhús, sertéshús, bárány, birka, ló és kecske) az emberre valószínűleg rákkeltő, a feldolgozott húsokat (sózás, erjesztés, füstölés, tartósítás) pedig a rákkeltők osztályába sorolták.”

– A tudósok arra a figyelemreméltó felfedezésre jutottak, hogy az életmódunk és a környezeti hatások ki- és bekapcsolhatják a génjeinket. Például az antioxidánsok és más tápanyagok, amelyekhez teljes értékű növényi táplálkozáskor jutunk, megváltoztathatják a génexpressziót, ezzel redukálják a sejtek DNS-károsító hatását.

– Fontos, hogy ne csak szimplán növényi alapú táplálkozásra váltsunk. A váltás nem determinálja azt, hogy egészségesek leszünk. Van olyan tanulmány, ami szépen bemutatja, hogy egy állati eredetű étrend hosszútávon szív- és érrendszeri kockázattal járhat, de az is, ha növényi étrenden nem az egészségeset választjuk.

– Sokan vannak, akik elfogadják ugyan a növényi étrendet, mégis van bennük egy gát, ami miatt nem váltanak, de még csak ki sem próbálják. Javaslom, hogy csak 4 hétig tegyünk egy kísérletet, ezután már látható, milyen jó hatása van a szervezetünkre. Előfordulhat az elején, hogy valakinek kellemetlen tünete lesz, például a puffadás. Ilyenkor ki kell tartani, hiszen ez egy nyilvánvaló következménye annak, hogy több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a régi életmódhoz képest.

– Nem csak a fogyáshoz, de alapvetően az egészséges bélrendszerhez is hozzájárul a 100%-ig növényi alapú étrend, mely nagyon gazdag élelmi rostokban, amelyek elsősorban az egészséges bélműködésért felelnek. Szakértői ajánlás szerint naponta legalább 40 grammot érdemes belőlük fogyasztani.

Nos, így a végére teljes szívünkkel érezzük, hogy ezt a rengeteg információt azért osztotta meg velünk Balázs, hogy minél több emberhez eljuthasson az egészséges életmód egészen egyszerű receptje, hiszen ez mindenkinek jár. Csupán annyi a kérdés, ki merünk-e lépni a komfortzónánkból azért, hogy aztán betegségek nélkül, kiegyensúlyozottan élhessünk a mindennapokban.

Ha esetleg valakinek maradtak volna megválaszolatlan kérdései a vegán sporttáplálkozással kapcsolatban, bátran tegye fel azokat Varga Balázsnak, akivel legkönnyebben a Facebook-on, a Varga Balázs Vegán Sporttáplálkozás oldalon vehetik fel a kapcsolatot, vagy kérhetnek időpontot személyes konzultációra.

Többfogásos növényi vacsorát is főztek

A szajoli szabadidőközpontban megrendezett előadás alkalmával a New York-i Institute for integrative Nutrition Holistic Health Coach programján tanuló Hámory Dorka egy káprázatos vacsorát is összeállított, természetesen csakis növényi összetevőkből. Leves, főételek és desszert, pont úgy, ahogy a magyar ember hozzászokott.

Ezért a jövő héten megjelenő interjúnkat Dorkával készítettük, akinek alapelve a finomított cukor-, glutén-, tejtermékmentesség, tehát egy természetes, növényi alapú táplálkozás.

Amint elkészül, utólag idelinkeljük majd.

És íme, a Dorkával készült interjúnkat ide kattintva olvashatják.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában