Kultúra

2008.11.17. 11:40

A zene híd a nemzetek között

Tomás Kocko és díjnyertes világzenei együttese ad ismét koncertet november 20-án 19 órakor Szolnokon, az Aba-Novák Kulturális Központban a Cseh Kulturális Hét keretében. Ennek apropóján kérdeztük az együttes vezetőjét, névadóját.

Mészáros Géza

— A zenekar idén augusztusban mutatkozott be Magyarországon, milyen élményeket őriztetek meg arról az egy hétről? [caption id="" align="alignright" width="167"] Tomás Kocko, valamint zenekara volt is, lesz is Szolnokon. A cseh banda november 20-án újra fellép a megyeszékhelyen.
[/caption]

— Egy szolnoki meghívásra érkeztünk akkor is. Remeknek ítéltük a szervezést, összehasonlítva például a lengyelországi koncertjeinken tapasztaltakkal, ahol nagyon sokat játszunk. Kiváló magyar borokat kóstolgattunk, barangoltunk számunkra eleddig ismeretlen tájakon, találkoztunk számos szimpatikus emberrel. Elsősorban fesztiválokon léptünk fel, ahol az eseményre ellátogatók elsősorban a nyár hangulatát akarták élvezni, netán táncolni szerettek volna. A magam részéről jobban kedvelem a meghittebb klubkoncerteket, amelyeken közvetlenebb a kapcsolat a közönséggel. Van idő elmesélni, miről szól egy-egy dalunk, és hiszek benne, hogy a bensőségesebb kapcsolat közelebb hozza a zenénket a hallgatókhoz.
— Igencsak nagy különbség van a cseh és a magyar nyelv között. Mi a véleményed, alkothat hidat a zene a különböző népek érzéseinek, gondolatainak közvetítésében, megértésében?

— A válaszom, természetesen igen. Bár azt gondolom, hogy ez nem könnyű. Lehet, hogy létezik valami olyasmi, amit egy nemzet „lelkének” nevezhetünk, de ebben nem igazán hiszek. Számomra mindenki önálló egyéniség, így a zene elsősorban azok között lehet „híd”, akik hasonlóan gondolkodnak, mondhatnám „egy húron pendülnek”. Szóval másképp fogalmaznám a felvetést: a zene igenis híd a gondolatok és az érzelmek emberek közötti közvetítéséhez, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek.


— Számos közép-európai világzenei együttes szívesen hivatkozik arra, hogy zenéjük gyökerei e régió közös kulturális örökségéből erednek. Szerinted is?

— Ha Európát aszerint osztanánk, fel, hogy mely országok zenei öröksége fakad egy tőről, akkor azt mondanám, hogy Morvaország, Dél-Lengyelország, Ukrajna egy része, Magyarország és Románia (röviden a Kárpát-medence népei) alkothatnának egy nagy „zeneállamot”. Paradox módon, például egy magyar (nép)zenésszel hamarabb találom meg a közös zenei hangot, mint mondjuk egy Bohémiából származóval. A morva népzene ugyanazokon az alapokon nyugszik, mint a magyar, ha a népzenéről, mint alkotásaink ihletőjéről beszélünk.

— Hamarosan ismét Szolnokon és Jászberényben fogtok fellépni, milyen várakozással tekintetek e koncertek elé?

— Nagyon örülnénk, ha azok, akik láttak-hallottak bennünket a nyáron, elhoznák a barátaikat is e két klubkoncertre. Mint már említettem a zenénk ugyanazokból az érzelmi forrásokból táplálkozik, mint a magyar népzene, s bár a nyelveink igen távol állnak egymástól, remélem, hogy a dallamaink, a ritmusok, a rövid tartalmi összefoglalók segítségével a magyar közönség is átérzi és megérti azt amiről a szerzeményeink szólnak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!