Kultúra

2017.03.29. 10:40

A legféltettebb jász ereklye évszázadok óta őrzi titkait

A jászok szimbóluma, összetartozásuk jelképe, a Jászság legféltettebb ereklyéje a jászkürt. Ezzel együtt elidegeníthetetlen része nemzetünk történelmének, hisz évszázadok óta egyik legszebb ősi mondánkhoz, Lehel vezér alakjához köti a néphagyomány.

Banka Csaba

Titkainak egy részét már kiadta, de jó néhány kérdés még válaszra vár. A kürt őrével, Hortiné dr. Bathó Edittel, a Jász Múzeum igazgatójával beszélgettünk a relikviáról.
– A jászok történelmét ismerők számára a kürt összetartozásuk jelképeként, a jászok szimbólumaként jelenik meg – mondta Hortiné dr. Bathó Edit.

– Másoknak pedig ez az ereklye továbbra is Lehel kürtje. A legutóbbi történeti elemzések inkább már azt mutatják, hogy ez a kürt kevés valószínűséggel lehetett a X. században élt Lehel vezéré. Amióta tudunk róla, mindig a jászok tulajdonolták, és mivel egyértelmű volt számukra, elődeink talán nem érezték fontosnak, hogy leírják, hogyan került a birtokukba. A jászok – a kunokkal együtt – a XIII. században érkeztek Magyarországra. Lehel kürtjének pedig a XVI. századtól kezdték nevezni relikviánkat, miután valaki lejegyezte, hogy a jászok őriznek egy csorba kürtöt. Kettős szerepe tehát a XVI. század óta tart, ismerjük jászkürtként és elfogadjuk Lehel kürtjeként is – emelte ki a múzeumigazgató.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató a gyönyörűen megmunkált kürt előtt Fotó: Banka Csaba
[/caption]

– Mindig a jászkapitányok méltóság- és hatalmi jelvénye volt, a kapitányok pedig minden jászt képviseltek, így terjedhetett ki szimbolikája az egész Jászságra.
– Keletkezésének pontos meghatározásához a műszeres vizsgálat nem vezetne eredményre – jegyezte meg a kürt jelenkori őre.

– A második világháborút követő restaurálás alkalmával használt vegyi anyagok sajnos befolyásolnák a speciális kormeghatározó elemzést, és pontatlan adatokhoz jutnánk. A XX. században László Gyula professzor foglalkozott legtöbbet a kürttel. Az első felvetése az volt, hogy a IX–X. századból származik, de alaposabb vizsgálatok után módosította álláspontját, úgy vélte a XI–XII. században készülhetett. Ez idő szerint dr. Selmeczi László kutatásainak eredményét tartja elfogadottnak a történettudomány. Eszerint a XII. század második felében egy magyarországi, vagy egy kijevi műhelyben készíthették.

– Tiszteletben tartom a tudományos kutatások eredményeit, ezek figyelembe vételével alakítom ki véleményem, így nem mondhatom azt ki, hogy a kürt Lehel vezéré volt, de talán nem is annyira lényeges ez. Maga a monda is számtalan bizonytalan elemet hordoz, és annak sem keressük az igazát, hisz képtelenség volna megtalálni. Megtiszteltetésnek tartom, hogy Lehel kürtjével azonosítják a jászok kürtjét, amihez legszebb ősi magyar monda fűződik. Ugyanúgy a jászok kürtje, ahogy Lehel kürtje is, ráadásul az országban, kiváltképp a világ más részein inkább utóbbiként ismert. Örülök, hogy a jászok és a kunok ismerik a jászkürt jelentőségét. Elfogadjuk, hogy kettős szerepben találkozunk vele – mondta.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] A híres kürt egy rendkívül érdekes mondához kötődik, ezzel is példázva különlegességét Fotó: Mészáros János
[/caption]

Megannyi alkalommal használták egyébként ivókürtként. Egy jeles vendég Berénybe érkezésekor előbb-utóbb előkerült. A kürt öblébe egy poharat szorítottak, és kis keszkenőkkel bélelték ki, hogy stabilan álljon benne a pohár, ebbe töltötték a bort. 1845-ben egy kihajló peremű ezüstpoharat készítettek, amivel gyorsan ivókürtté alakítható.

Számtalanszor sikerült hangszerként megszólaltatni. Sokáig az a szóbeszéd járta, hogy a kürtöt senki nem tudja megszólaltatni, mert ez csak hajdanán a császár elé járuló vezérnek sikerült. Végül a Falurádió riportere, Gyalog Rozi utánajárásával válaszolták meg a kérdést. 1953-ban Dévaványáról Jászberénybe hozta a kürtfaragó és kürtfújó népművészt, Kádár Feri bácsit, akinek a rádiómikrofon előtt sikerült igazolnia, hogy megszólaltatható a kürt. Azóta több jeles művésznek, zenetanárnak sikerült megszólaltatnia a kürtöt.

Túlélte a viharos évszázadokat

Ha veszély leselkedett a Jászságra, minden korban igyekeztek elrejteni a relikviát. Elásták a második világháború idején, és a városháza pincéjében rejtették el 1956-ban is. Az első világháború után bevonuló románok pedig csak azért nem lelték meg és fosztották ki a közgyűjteményt, mert akkoriban a városházán sehol nem jelezték, hogy a múzeum az épület első emeletén működött.

A Jász Múzeum igazgatója szerint érthető, hogy hajdanán miért fogadták el a jászok, hogy Lehel-kürtként ismerjék meg az emberek hatalmi jelvényüket. – A jászokat a kunokkal együtt hívták az országba. Keresztény vallásra tértek, hiszen itt akarnak élni. Jól felfogott érdekük az, hogy a magyar történelemhez kapcsolódó monda, illetve annak tárgyiasult ereklyéje épp népcsoportjukhoz kapcsolódjon, ez tovább erősítette kötődésüket István király országához. A jászok letelepedésük óta Magyarországhoz tartoztak, a kürt pedig egyaránt jelképezte, jelképezi jászságukat és vele együtt létező magyarságukat.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] A nevezetes csorbulás a kürtön Fotó: Mészáros János
[/caption]

Motívumok

– Kürtünk őrzi a bizánci stílusjegyeket, figuráinak jelentős része pedig már az ókortól közismert elemeket hordoz – magyarázta Hortiné dr. Bathó Edit.

– Láthatunk rajta például kentaurt, ami eredetileg a nyers erőt jeleníti meg, a középkor képi világában pedig a nemes, jólelkű lovag ellentéte. A kürt fontos eleme a kiterjesztett szárnyú heraldikai sas. Ősi motívumként az isteni hatalom és a Nap jelképe volt, a keresztény ikonográfiában azonban János evangélista szimbóluma, a feltámadott Krisztus elválaszthatatlan velejárója, az öröklét eszmekörét szimbolizálja. Megjelenik az oroszlán, ami a kereszténységben a győzedelmes Krisztus egyházát jeleníti meg. Láthatunk szarvasvadászatot a kürtön, de nem tudjuk, hogy a jelenet azonosítható-e a csodaszarvas-legendával. A keresztény ábrázolásban a szarvas Krisztus jelentésével egyezik. Fontos a nyitott kézfej, a manus dei, isten keze, ami egy mágikus jelkép, az örökkévalóság szimbóluma.

Talán épp az lehet a kürt üzenete, ha mindenáron keressük a figurák jelentését – teszi hozzá az igazgató –, hogy isten a kürt birtokosával, viselőjével van. Általa biztosított az isteni erő, áldás száll reá, kapcsolatot teremt a halhatatlan Krisztussal.

A Jász Múzeum igazgatója szerint érthető, hogy hajdanán miért fogadták el a jászok, hogy Lehel-kürtként ismerjék meg az emberek hatalmi jelvényüket. – A jászokat a kunokkal együtt hívták az országba. Keresztény vallásra tértek, hiszen itt akarnak élni. Jól felfogott érdekük az, hogy a magyar történelemhez kapcsolódó monda, illetve annak tárgyiasult ereklyéje épp népcsoportjukhoz kapcsolódjon, ez tovább erősítette kötődésüket István király országához. A jászok letelepedésük óta Magyarországhoz tartoztak, a kürt pedig egyaránt jelképezte, jelképezi jászságukat és vele együtt létező magyarságukat. Motívumok – Kürtünk őrzi a bizánci stílusjegyeket, figuráinak jelentős része pedig már az ókortól közismert elemeket hordoz – magyarázta Hortiné dr. Bathó Edit.

– Láthatunk rajta például kentaurt, ami eredetileg a nyers erőt jeleníti meg, a középkor képi világában pedig a nemes, jólelkű lovag ellentéte. A kürt fontos eleme a kiterjesztett szárnyú heraldikai sas. Ősi motívumként az isteni hatalom és a Nap jelképe volt, a keresztény ikonográfiában azonban János evangélista szimbóluma, a feltámadott Krisztus elválaszthatatlan velejárója, az öröklét eszmekörét szimbolizálja. Megjelenik az oroszlán, ami a kereszténységben a győzedelmes Krisztus egyházát jeleníti meg. Láthatunk szarvasvadászatot a kürtön, de nem tudjuk, hogy a jelenet azonosítható-e a csodaszarvas-legendával. A keresztény ábrázolásban a szarvas Krisztus jelentésével egyezik. Fontos a nyitott kézfej, a manus dei, isten keze, ami egy mágikus jelkép, az örökkévalóság szimbóluma.

Talán épp az lehet a kürt üzenete, ha mindenáron keressük a figurák jelentését – teszi hozzá az igazgató –, hogy isten a kürt birtokosával, viselőjével van. Általa biztosított az isteni erő, áldás száll reá, kapcsolatot teremt a halhatatlan Krisztussal. A híres kürt egy rendkívül érdekes mondához kötődik, ezzel is példázva különlegességét Fotó: Mészáros János A nevezetes csorbulás a kürtön Fotó: Mészáros János Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató a gyönyörűen megmunkált kürt előtt Fotó: Banka Csaba -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!