Többet vagy kevesebbet költünk kultúrára?

Kultúrára, szórakozásra éves szinten 64 ezer 300, hírközlésre 70 ezer 200 forintot költöttek egy főre számítva a magyarok. A háztartások 2010 óta évről évre összes kiadásuk egyre kisebb részét­ fordították szórakozásra, míg a hírközlésre 1,2 százalékkal többet. Megyénkben még áldoznak az emberek a kultúrára.

A háztartások típusa szerint is jelentős eltérések vannak. 2015-ben az egy főre jutó, éves kultúrára fordított összeg a gyermek nélküli háztartásokban átlagosan 77 ezer 300, a gyermekes háztartásokban 50 ezer 900 forint volt. A régiók között is nagyok az egyenlőtlenségek, Közép-Magyarországon egy ember átlagban 100 ezer 900 forintot fordított szórakozásra, vagyis 3,2-szer többet, mint térségünkben, az Észak-Alföldön élők.

– Nálunk nagy az érdeklődés a kulturális események iránt – cáfolt rá a statisztikákra Janó Lajos, a kisújszállási Vigadó Kulturális Központ igazgatója.

– Természetesen a látogatottság nagyban függ a személyes életszínvonaltól, de azt tapasztaljuk, ha megtaláljuk azokat a jegyárakat és a nívós, színvonalas programokat, amelyek vonzzák a közönséget, igenis áldoznak a kultúrára. Keressük a kedvező jegyértékesítési rendszert is – például részletfizetés –, hogy ezzel is segítsük a lakosokat abban, hogy kulturális élményhez jussanak.

– Valós igényekre épülő színházi előadásokat hozunk a Vigadóba is. Ugyanakkor valóban van egy réteg, aki nem engedheti meg ezeket az előadásokat, így keressük azokat a kulturális formákat, amelyek szélesebb rétegekhez szólnak – népünnepélyek, fesztiválok –, ahol nincs belépő. A kultúra iránti igény nemcsak a programok látogatottságában mutatkozik meg, az önszerveződő körök, például film, kézműves, is egyre erősebbek nálunk.

– Az alacsony központi normatívát a városi és pályázati forrásból egészítjük ki. Két éve újraindult a mozi is. Tartottunk tőle, de azt látjuk, hogy színvonalas szolgáltatással be lehet csábítani az embereket a moziba. Minden néző fontos számunkra, ha 10 fő jön össze egy filmre, akkor is levetítjük, de büszkék vagyunk arra, hogy a Kincsem című filmet több mint ezren nézték meg – tette hozzá az igazgató.

Jászberényben sem tapasztalható, hogy az emberek kevesebbet költenének a kultúrára. Erről Tóth József, a Jászkerület Nonprofit Kft. vezérigazgatója számolt be honlapunknak.

– Azt persze nehéz megítélni, hogy egyénenként, családonként hogyan változott a kultúrára fordított anyagiak nagyságrendje, de összességében emelkedik a rendezvényeinkre érkezők száma. Legyen szó színházi előadásokról, a szolnoki szimfonikusok hangversenyeiről, egy nyári fesztiválról, könnyűzenei koncertekről, vagy épp a mozi látogatottságáról, az összkép mindenképpen pozitív.

– A nézők száma növekszik a rendezvényeken, de azt megfigyeltük, hogy jóval árérzékenyebbek az emberek. Ez abban is megmutatkozik, hogy jól átgondolják, mire adják ki a pénzüket, illetve létezik egy bizonyos értékhatár, ami fölött már – bármilyen magas színvonalú is a bemutató – egyénileg nehezebben szánják rá magukat a kiadásra. Az is igaz, hogy a kulturális partnereinknek nyújtott kedvezménnyel élve, egy csoport tagjaként már ellátogatnak rendezvényeinkre – sorolta a vezérigazgató.

Balázs Pétert, a 465 férőhelyes Szolnoki Szigligeti Színház igazgatóját is megkérdeztük, mit tapasztal a színházba járók körében. Valóban kevesebbet költünk kultúrára?

– Mi nemcsak, hogy nem ezt látjuk, de még a nézőszámunk is emelkedett. Sőt, az elmúlt évadban több mint 110 ezer nézőnk volt. Ez a korábbiakhoz képest közel tízszázalékos emelkedést jelent, úgyhogy mi nagyon boldogok vagyunk, hogy sokszínű műfaji kínálatunk, a színészeink szeretete és az előadásaink minősége ilyen jelentős nézőszám-emelkedést eredményezett.

– Remélem, a jövőben is megmarad ez a tendencia, de ehhez nyilván nekünk is folyamatosan nézőbarát intézkedéseken kell gondolkodnunk – fejtette ki a direktor.

Nő a virtuális használók száma

– Könyvtárunkban a beiratkozott olvasók száma az általános könyvtárhasználati trendeknek megfelelően alakul. A személyes használat csökkenésével párhuzamosan a virtuális használók száma emelkedik – mondta Czakóné Gacov Katalin, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár igazgatója.

– Ez azt jelenti, hogy az elektronikus szolgáltatásainkat egyre többen veszik igénybe – ilyenek például a digitális folyóiratok és dokumentumok, valamint az e-könyvek kölcsönzése. Mindebből az látszik, hogy egyre inkább jellemző, hogy otthon maradnak és úgy veszik igénybe a szolgáltatásainkat, viszont egyre népszerűbbek azok az akcióink, amikor ingyen vagy kedvezményes áron lehet beiratkozni a könyvtárba. Ilyenkor jelentősen megugrik a beiratkozók száma – tudtuk meg az igazgatótól.