Ausztráliai magyaroknál vendégeskedett a Hazajáró stábja (videó)

Kenguruk, koalák, óceán, vörös sivatag, ősföld; sajátos klíma és egzotikus élővilág. Ez a déli félteke szigetkontinense, Földünk hatodik legnagyobb országa: Ausztrália.

De mit keres a közmédia népszerű honismereti-turisztikai sorozata, a Hazajáró stábja a világ egyik legtávolabbi pontján? Azokat a magyarokat, akiknek ez a vonzó turisztikai célpont kényszerű második haza lett, akiket legújabb kori történelmünk viharai sodortak ebbe a távoli országba.

Az ausztráliai magyar diaszpóra hívta meg a Hazajárót, kettős céllal: egyrészt, hogy közönségtalálkozók keretében hozzák el a kényszerből otthon hagyott Óhaza mesés tájait, másrészt rendhagyó Hazajáró epizódok forgatásával mutassák be az otthon élőknek, hogy küzdenek a távoli földrészre szakadt magyarok a megmaradásért.

– Amit a csapat megmutat a többi nézőnek, ezt a csodás kalandozást mutassuk meg az ausztrál magyaroknak is. És így jött az ötlet, hogy hívjuk meg Oszkárékat, mutassuk be nekik Ausztráliát, az ausztráliai magyar közösséget, mert én azt gondolom, hogy itt egy nagyon aktív, élő közösség van. Erős a magyarság tudatunk, amellett persze, hogy egy másik ország befogadott minket, de szeretjük megőrizni a hagyományainkat, azt a magyar identitást, amitől mi magyarok vagyunk

– mondta az M1 aktuális csatorna kulturális műsorában, a Kárpát Expresszben az Adelaide-ben élő Czár László.

– Egyik ámulatból esünk a másikba, hisz számtalan természeti csodát látunk, de hát ez semmi ahhoz képest, hogy mennyi magyar közösségbe botoltunk, ráadásul mennyi remek magyar közösséggel találkozhattunk. (…) Jó érzés megtapasztalni, hogy a diaszpórának ez a része, ez a távoli, távol szakadt nemzetrész is milyen szervesen kapcsolódik a magyar nemzethez a mai napig – árulta el Kenyeres Oszkár, a Hazajáró egyik műsorvezetője.

– Én felvidéki magyarként is különösen át tudom érezni az itt élő magyarok sorsát. (…) Ezek a szervezetek a mai napig működnek és tényleg sok esetben akár számunkra, felvidéki magyarok számára is példaértékűek

– mondta a Hazajáró másik műsorvezetője, Jakab Sándor.

A 21. századi kihívásokkal küzdő diaszpóra közösségek megerősítése a magyar kormány fontos küldetése. A Kőrösi Csoma program ösztöndíjas fiataljai kiemelt szerepet vállalnak e távoli misszióban.

Palcsó Anna Felvidékről érkezett. Főként gyerekekekel foglalkozik.

– Ha van egy ilyen nagyobb rendezvény, az összehívja az úgymond nagyobb tömeget egy helyre, így egy helyen csoportosulnak fiatalok, gyerekek, idősebbek és szerintem a saját magyarságuk megélése ebben is megnyilvánulhat

– mondta Palcsó Anna.

– Ezek a magyar-magyar találkozások megerősítenek bennünket, ugyanis mi is hoztunk otthonról útravalót, hoztuk szüleink, nagyszüleink tanításait, azt az erkölcsi tisztaságot, amit még ők megélhettek, de ugyanakkor azt, hogy ha most ezt otthonról újra megkapjuk és ezáltal feltöltődhetünk, ez számunkra csodálatos élmény, lelki erő és megújulás – árulta el a brisbane-i református lelkész, Kovács Lőrinc.

Az ötödik kontinensen mintegy 80 ezer magyar él. Szétszórtságukban is igyekeznek szerveződni, számos intézmény szolgálja az identitásuk megőrzését. A templom és az iskola idekint is a megmaradás fontos bázisai.

– Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a magyar kultúrát megismertessük itt a magyar gyerekekkel. (…) Ennek különböző eszközei vannak a magyar oktatásban. Részben ugye a magyar nyelv átadása, másrészt pedig a magyar népzene, a magyar népmese világ megismertetése

– mondta a sydney-i Magyar Iskola pedagógusa, Peredi-Blaskó Csilla.

A magyarországi kommunizmus idején a nyugati magyar emigrációnak kiemelt szerepe volt abban, hogy felmutassa a nagyvilágnak a magyarság szabadságküzdelmét és tovább őrizze a vérbe fojtott 56-os forradalom és szabadságharc lángját. Ezért is van kiemelkedő szerepe idekint az október 23-ai megemlékezéseknek.

– A nemzeti ünnepek azért fontosak nekünk, mert ez élteti bennünk a magyarságot és egyben ápolja is, és ezzel tudunk fejlődni

– közölte Marót Márta, a Victoriai Magyar Tanács elnöke.

– A magyar nemzeti emigráció az beteljesítette a küldetését, tehát azok, akik annak idején kényszer hatására, a világháború vagy ’56 után elhagyták Magyarországot, új hazára leltek a tengerentúlon, vagy Európa számos országaiban, megalapították a közösségeket, megszervezték a magyar életet. (…) Magyarországnak most jelen pillanatban megvan a lehetősége mind a politikai tudatosság szintjén, mind a gazdasági erőforrások szintjén, hogy ehhez nagyon komoly támogatást biztosítsanak – mondta Fráter Olivér konzul.

A Hazajáró Ausztráliában forgatott rendhagyó epizódjai várhatóan 2020 januárjában kerülnek a közmédia képernyőjére.